Nem igaz, hogy alacsonyak a munkát terhelő adók Magyarországon. Kevés marad mindenkinél az OECD friss felmérése szerint. Még a gyerekes magyar családok is a legmagasabb adóteherrel sújtott tíz között szerepelnek, nem beszélve a gyermektelenekről és az alacsony keresetűekről, akiknél több adót a közösségben csak egy országban fizetnek.
Jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, munkaerőpiaci járulék, szociális hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás. Ezeknek az összege szinte pont annyi, mint amennyit végül kézhez kapunk a munkahelyünkön. Nagyon soknak érezzük,különösen úgy, hogy a nettó bért a világ legmagasabb áfájú országában költhetjük el.Nem is beszélve az egyéb adókról, mint a benzint, alkoholt és dohánytermékeket terhelő jövedéki adók, a pénzügyi ügyleteket terhelő tranzakciós díj, és még megannyi kisebb tételről, amit elvesz tőlünk az állam és az önkormányzat különböző jogcímeken.
| A gyermektelen munkások átlagos adóterhe (%) | ||||
| Teljes adóteher | Jövedelemadó | Munkaadói járulékok | Munkáltatói járulékok | |
| Belgium | 55,3 | 21,6 | 22,9 | 10,8 |
| Ausztria | 49,5 | 13,1 | 22,4 | 14,0 |
| Németország | 49,4 | 16,1 | 16,2 | 17,2 |
| Magyarország | 49,0 | 12,5 | 22,2 | 14,4 |
| … | ||||
| Szlovákia | 41,3 | 7,4 | 23,8 | 10,2 |
| Lengyelország | 34,7 | 5,0 | 14,4 | 15,3 |
Ezen az országok után jön Magyarország, ahol 51 százalék marad a zsebben, a 49 százalékos teljes adóterhet figyelembe véve.
Gyerekkel könnyebb
A magyar adórendszerbe beépített családtámogatás hatására kicsit szebb a kép a gyermekes dolgozók bérlapján. Egy átlagos keresetű kétgyerekes család, ahol csak az egyik szülő keres megtarthatja az összes bevételének 64,7 százalékát.
De ezzel még mindig a 9.-ek vagyunk a munajövedelmeket legdurvábban adóztató országok listáján.Ha mindkét szülő dolgozik, akkor rosszabb a helyzet, hiszen az adójóváírást csak az egyik szülő veheti igénybe.
Szegény ne legyél itthon
Az OECD adataiból az is látszik, hogy Magyarország a kiskeresetűek adóztatásában jár leginkább az élen. Az átlagos bér 67 százalékánál kevesebbet keresők (a kiskeresetűek) itthon beadják a közösbe a teljes bérköltségük 49 százalékát, amivel másodikak vagyunk az OECD országai között.
A gazdagok (az átlagos bér legalább 167 százalékát keresők) szintén ennyit fizetnek be ugyan, de mivel több országban is jobban adóztatják a magasabb jövedelmet, Magyarország „csak” 8. ezen a listán.
| Teljes adóteher különböző keresetű dolgozóknál (%) | ||
| Alacsony keresetűek | Magas keresetűek | |
| Belgium | 49,5 | 60,7 |
| Magyarország | 49,0 | 49,0 |
| Németország | 45,3 | 51,3 |
| Ausztria | 45,0 | 52,2 |
| Franciaország | 43,5 | 54,3 |
| Olaszország | 42,0 | 54,6 |
| Svédország | 40,7 | 51,0 |
| Csehország | 39,9 | 45,1 |
| Finnország | 38,3 | 49,7 |
Az OECD országokban átlagosan 35,5 százalékos az adóterhe egy átlagos keresetű dolgozónak. Ez kismértékű növekedést jelent egy év alatt, 2010 óta összesen 1 százalékkal adóznak többet ezekben.
Akik ezen adatok alapján választanának új lakhelyet, Új-Zélandot ajánljuk, ahol nemcsak jók a közszolgáltatások és magasak a bérek, de akár a teljes munkaköltség 95 százalékát is megtarthatja a dolgozó.
