A magyar energetikai helyzetről

Magyar energiahatékonysági adatok és trendek az ABB és az Enerdata közös tanulmányában.

Az ABB, a világ vezető energetikai és automatizálási vállalatának megrendelésére az energiaadatokat szolgáltató Enerdata 45 ország, köztük Magyarország nemzeti energiapolitikájára és energiahatékonyságára, valamint az ipari és közüzemi szektorokban megvalósuló szén-dioxid kibocsátási trendekre is kiterjedő tanulmányt állított össze.


Az egyes beszámolók egy adott államban hatályos alacsony széndioxid kibocsátási szabályozás áttekintésével kezdődnek, hogy megfelelő kontextusba helyezzék az energiaiparban és más iparágakban megvalósuló energiahatékonyságot. Az elemzéseket az Enerdata globális energiaügyi adatbázisából származó energiahatékonysági mutatók alapján végezték el.

A magyarországi helyzet áttekintése

Magyarország 2008-2016-os időszakra készített Nemzeti Energiahatékonysági Intézkedési terve 9 százalékos energiamegtakarítási eredményt irányoz elő erre az időszakra. A megtakarítás 37%-át a háztartási szektorban, 26%-át a közigazgatási, 23%-át az ipari, 8%-át a közlekedési szektorban kell teljesíteni, továbbá 7%-át az iparágak közötti intézkedéseken keresztül kell megvalósítani.

A 2011 júliusában elfogadott és 2030-ig érvényes Nemzeti Energia Stratégia 2030-ra 4,5 millió tonna kőolajmennyiségnek megfelelő összes primerenergia-megtakarítást irányoz elő, ennek 59%-át az épületenergetikai programokon keresztül, míg 41 százalékát az energiaiparban kell elérni. A 2011 januárjában elfogadott Megújuló Energiahasznosítási Terv szerint 2020-ra az energiamegtakarítás mértékének el kell érnie a 10%-os nagyságot.

A magyarországi egy főre jutó energiafogyasztás mennyisége megközelítőleg 24%-kal kisebb, mint az európai átlag (2,5 tonna kőolajmennyiségnek megfelelő egység/fő a 2011-es adatok szerint). Az összes energiafogyasztás 20-20 százalékáért felelős az energia és ipari szektor.

2011-ben a primerenergia-fogyasztás 60% feletti arányban gázra (37%) és olajra (25%) támaszkodott, ezeket követte a villamosenergia 17%-os aránnyal.

Az elmúlt években a magyarországi energiaszektor javította hatékonyságát, az 1990-ben jelzett 29%-os adat 2011-ben már 35%-os hatékonyságra növekedett; ezen eredmény a hőerőművek energiahatékonysági fejlesztéseinek hatását tükrözi.

Az ipari energiafogyasztás mértéke 56%-kal csökkent 1990 és 2011 között. Az ipari energiaintenzitás évente 4,7%-kal csökkent az 1991 és a 2010 között eltelt időben; a csökkenés mértéke valamelyest lelassult a 2000-2010 közötti időszakban (-4,5 százalék/év), azonban még mindig jelentősen meghaladta az Európai Uniós átlagot (1,7 százalék/év). A fenti javulás a vegyiparban bekövetkezett hatékonyságnövelésnek tudható be, amely köztudottan a legjelentősebb fogyasztással bíró ágazat (-5,3 százalék/év), valamint jelentősen csökkent az egy tonna cement előállításához szükséges fajlagos energiafogyasztás mértéke is (-8,1 százalék/év).

Az utóbbi évtizedekben a cementipar jelentősen összehangolta a tevékenységét más iparágakkal a rendelkezésre álló legjobb technológiák és energiahatékony eljárások alkalmazásában. A fenti energiahatékonyság folyamatok hatását valamelyest fékezte a többi energiaintenzív ipari szektorban, például az acéliparban tapasztalható korlátozott javulás (-1,5 százalék/év 2000 és 2010 között), valamint a papíriparban bekövetkező 1,3 százalék/év arányú energiafogyasztási növekedés.

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal