Pénteken elérkezett a magyar adósság „várva várt” felminősítése. Valójában az S&P által végrehajtott adósságbesorolás-javítás várható volt, ugyanis a hitelminősítő intézet egy szinttel rosszabb adósságbesorolást tartott érvényben Magyarország hosszú távú külső adósságára, mint a másik két nagy hitelminősítő, a Fitch és a Moody’s.
Az áhított befektetési kategória visszaszerzésétől ugyanakkor még mindig ugyanolyan távol maradt az ország, hiszen továbbra is legalább két intézetnek kellene felminősíteni egy szinttel. Annyi esélyjavulás azonban mindenképpen bekövetkezett a mostani lépéssel, hogy már három intézet esetében választ el egyetlen lépés a befektetésre ajánlott szinttől.
Ráadásul több mint egy évtizede nem került sor arra, hogy Magyarország adósságbesorolását javították volna.
Miért fontos az adósbesorolás?
Miért is olyan fontos, hogy az ország adósságbesorolása befektetésre ajánlott kategóriájú legyen? Sokan hajlamosak azt mondani, hogy ennek már nincs érdemi jelentősége, hiszen a piac gyakorlatilag befektetésre ajánlott kategóriának tekint. Ez részben igaz is, hiszen ha megnézzük Magyarország öt éves csődkockázati felárát, akkor számos olyan országnál tekint minket a piac kevésbé kockázatosnak, mint amelyek befektetésre ajánlott kategóriában vannak.
Jelenleg azonos osztályzattal bírunk az alábbi két országgal (zárójelben az öt éves CDS felár illetve a tíz éves állampapír hozam, amelyek Magyaország esetében 140bp illetve 3,2%): Costa Rica (265bp, 5,3%) és Portugália (130bp, 1,6%). Ahova pedig szeretnénk feljutni: Indonézia (150bp CDS, 7,4%), Marokkó (170bp), Románia (120bp, 3,1%), Törökország (210bp, 7,9%) Fülöp-szigetek (90bp, 4,1%), Urugay (180bp), India (150bp, 7,7%).
Akkor nőhet meg a jelentősége, hogy milyen a megítélése az országnak, amikor romlik a nemzetközi hangulat. Egy eladási hullám nagyobb eséllyel sodor magával egy olyan országot, amelynek az adósságbesorolása kedvezőtlenebb, hiszen a befektetők először a kockázatosabb eszközeiktől szabadulnak meg.
Egy ország adósságbesorolása nem csak arra van hatással, hogy milyen alapok vásárolhatják meg az államkötvényeiket, illetve mekkora kamattal, milyen hosszú futamidővel és mekkora biztonsággal tudja finanszírozni az államadósságát, hanem az adott ország vállalatainak megítélésére is. Ez azért különösen fontos, mert egy biztonságosabbnak ítélt vállalat olcsóbban, könnyebben és nagyobb mennyiségben juthat hitelhez, ami nagyobb beruházásokat, jobb megtérüléseket eredményez.
A bankok is olcsóbban jutnak forrásokhoz, ami szintén segíti a hitelkihelyezést, valamint az alacsonyabb vállalati kamatok mellett csökken a valószínűsége, hogy egy cég nem tudja törleszteni a kölcsöneit.
Mi vezetett a mostani felminősítéshez?
Elsősorban az ország folyó mutatói, mint például a költségvetési egyenlegnek a GDP 3 százaléka alatt tartása még a választási évben is, vagy a folyó fizetési mérleg GPD 4 százaléka körüli többlete. Az ország finanszírozási képessége stabilan 6 százalék körüli szinten van a GDP arányában, ennek köszönhetően az ország külső adóssága csökken.
Egyre fontosabb szerepet játszik a belső finanszírozás mind az államadósság oldalán, mind a hazai bankszektorban. Ez utóbbiban a hitel-betét arány 100 százalék környékére csökkent az év végén, ami azt jelenti, hogy a hitelkihelyezést a hazai bankszektor a rendelkezésekre álló betétekből tudja fedezni, mig korábban akár 60 százalékát is külföldről kellett felvenni.
Amik még hiányoznak, azok az állományi mutatók. Továbra is magas az államadósság mértéke, a külső eladósodottság, az államadósság finanszírozásában túl nagy szerepe van a külföldi befektetőknek. Rövid az államadósság lejárati szerkezete, azaz egy évben az államadósság túl nagy része jár le, amit folyamatosan meg kell újítani a piacokról.
Forrás: vg.hu
