Az interneten növekvő számú „osztályzat” – az országok „bizonyítványának” a jegyei – található meg, amelyekkel tucatnyi nemzetközi szervezet, egységes módszertan alapján, száznál több ország helyzetét méri, sokféle, közérdeklődésre számot tartó szemszögből.
A legismertebb „osztályozók”: Worldwide Governance Indicators (World Bank), Democracy Index (The Economist Intelligence Unit), Freedom Index (Freedom House), Freedom of the Press Index (Freedom House), Corruption Perception Index (Transparency International), Social Progress Index (Deloit and et al.), Gender Gap Index (World Economic Forum), Legatum Prosperity Index (Legatum Institute), Global Competiveness Index (World Economic Forum), Index of Economic Freedom (Heritage Foundation), Economic Freedom of the World Index (Fraser Institute), The Rule of Law Index (World Justice Project), Sustainable Governance Indicators (Berthelsman Stiftung), World Happiness Report (The Earth Institute Columbia University, LSE, Vancuver Univ.), Better life index (OECD), World Business Environment Ranking (The Economist Intelligence Unit), Human Development Index (United Nation Develpoment Program).
Ezeket a mutatókat nyugodtan tekinthetjük egy ország „jegyeinek”. A különböző társadalmi területek iránt érdeklődő, a kormányoktól független „osztályozók” nem különösebben megértőek egy-egy ország történelmének fordulatai iránt. De nem is ezt, hanem egységes, objektív, a valóságot tükröző szempontrendszer alkalmazását várjuk tőlük. Ezért érdemes az általuk kiállított „jegyekre”, illetve az abból összeálló bizonyítvány átlagára – éppen mint a szülőknek gyermekükére – odafigyelni. A kiválasztott „tantárgyak” felölelik a fejlődés legfontosabb tényezőit, és megalapozott módszertanuk azzal kecsegtet, hogy objektív képet kapunk arról, milyen minősítést is érdemelt drága hazánk. És tegyük ehhez még hozzá – hiszen gyermekünktől, bizonyítványát böngészve, mi is ezt kérdezzük: hát a szomszédék Pistikéje, hányast szerzett matekból? – vajon milyen jegyeket kaptak a visegrádi „osztálytársak”?
| Teljesítménymutató(a „mért” országok száma) | Magyarország(Helyezés) | Csehország | Lengyelország | Szlovákia | A magyar helyzet értékelése |
| Szabadság index (134) |
54 |
24 |
42 |
50 |
elégséges |
| Demokrácia index (145) |
36 |
31 |
30 |
35 |
gyenge közepes |
| L.Prosperity index (142) |
39 |
29 |
31 |
35 |
gyenge közepes |
| Social progress index (133) |
32 |
22 |
27 |
25 |
gyenge közepes |
| Korrupciós index (175) |
47 |
51 |
35 |
54 |
erős közepes |
| Versenyképesség (148) |
63 |
46 |
42 |
78 |
közepes |
| Boldogság index (156) |
110 |
39 |
51 |
46 |
szinte elégtelen |
| Human Development Index
(187) |
43 |
28 |
35 |
37 |
gyenge elégséges |
| WGI (Felelős kormányzás)
(214) |
70 |
77 |
72 |
74 |
gyenge közepes |
A táblázat számai – a felelős kormányzás indikátorok (WGI) kivételével – az országok sorrendjében elfoglalt pozíciót mutatják, vagyis amolyan „helyezési számnak” tekinthetők. A sorrend tehát arra utal, hogy az adott ország – a legjobbtól kezdve, növekvő sorrendben – hányadik helyen áll a vizsgált országok között. Minél nagyobb a szám, annál hátrébb vagyunk az adott kérdésben az országok sorában, ami egyre romló helyzet mutat. (A WGI esetén, amely hat tényezőből – pl. törvények hatalma, kormányzati hatékonyság, szabályozási minőség stb. – összeállított kompozit mutató, az átlagszámítás miatt éppen a növekvő szám jelzi a jobb jegyet!)
Az utolsó oszlopban megadott – nyilvánvalóan vitatható – értékelésünket az „osztályátlaggal” összevetve adtuk meg. Ennek alapján a végső értékelés – az önmagunkra vonatkozó természetes jóindulattal is – legjobb esetben is: gyenge közepes. A mutatók többségében elmaradunk az „osztálytársaink” eredményétől. Ezt pedig alapvetően nem az ellenünk szurkoló külföldi minősítők bennünket sújtó ellenszenve idézte elő. Egyszerűen ennyit értünk el a száznál több ország, egységes módszertana alapján végrehajtott összehasonlításában. Hogy eredményeink milyen siralmasak, azt jól mutatja, hogy még a korrupció tekintetében elért eredményeink tekinthetők összehasonlításban a legjobbnak, mondjuk „erős közepesnek”! A kérdés: milyen következtetést vonunk le ebből?
Forrás: hvg.hu
