Mekkora a feketegazdaság?

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a GDP 15%-át a feketegazdaság adja.

Laczka Éva gazdaságstatisztikai elnökhelyettest és Szabó Pétert, a nemzeti számlák főosztályvezetőjét kérdeztük.

– Sok szó esett az elmúlt hetekben az első negyedéves GDP-adatokról, arról, hogy az adatok feldolgozása is változik. Technikailag recesszióba került-e a gazdaság?
Szabó Péter: – A nemzeti számlaadatok, és ezen belül a GDP revíziója a világ minden pontján teljesen normális, mindennapos. A mostani változások súlyát részben az adta, hogy az előző negyedévhez viszonyított növekedési adatok közel vannak a 0-hoz, így könnyen előfordulhat például, hogy ami korábban pozitív, az új adatok fényében és a szezonális kiigazítás jellegéből eredően negatív vagy 0 lesz. További egyszeri hatást jelentett ráadásul a szökőév is. A szezonális kiigazítás miatt a szoftver ritkábban módosítaná a korábbi mutatókat, ha a program több évtized adataival tudna dolgozni, illetve ha a gazdaság stabilabb viszonyok között működne, Magyarország esetében azonban egyik feltétel sem teljesül.

– De nem csak a szezonálisan kiigazított adatok változnak, a KSH az első negyedéves GDP-jelentésében lefelé – 1,7 százalékról 1,6 százalékra – módosította a 2011-re vonatkozó nyers adatot is.
Laczka Éva: – Ez is az adatfeldolgozás természetes velejárója. Igaz, korábban ilyen típusú felülvizsgálatra csak szeptemberben kerülhetett sor, a KSH azonban az uniós ajánlásokkal összhangban módosította revíziós politikáját, és ezt a honlapján előre közzétette. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy bizonyos információk nem jutnak el adatfelhasználóinkhoz annak ellenére, hogy tettünk erőfeszítéseket ebben az irányban is. Így a különböző év közi szakstatisztikák összhangja – amennyiben szükséges – gyorsabban helyreállítható.

– Hány százalékosra becsülik a feketegazdaságot?
Szabó Péter: – Az úgynevezett nem megfigyelt gazdaság adhatja nagyjából a GDP 15 százalékát.

– Sokan kifogásolják – legutóbb az Adótanácsadók Egyesülete –, hogy azokat az információkat, amelyeket a KSH egy vállalattól kér, az adóhatóságnak elküldött bevallásokból is ki lehetne nyerni.
Laczka Éva: – Az adatszolgáltatás terheit csökkenteni kell, ebben egyetértünk. Ahhoz azonban, hogy az adatokat a KSH is felhasználhassa, a statisztikai és az adminisztrációs rendszereket harmonizálni kell, közös koncepciókat, definíciókat kell alkalmazni, javítani kell az adminisztratív nyilvántartások (adat)minőségét is. Természetesen vannak még teendők, de van előrelépés is. A kb. 400 ezer vállalkozásból például csak 25 ezertől gyűjtünk adatokat egy reprezentatív minta alapján. Egy másik példa: előfordult már az is – a 2009-es szőlőültetvény-összeírásnál –, hogy az adatok kétharmada nem saját gyűjtésből, hanem átvett, adminisztratív információkból származott.

Forrás: vg.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal