Mennyi befektetés lehet külföldön?

A magyar háztartások egyre több pénzt tartanak külföldön. Az elmúlt 15 évben két időszakban növekedtek a külföldi betétek az átlagosnál erősebben: 2004 vége és 2006 közepe között, valamint jóval drámaibb mértékben 2011 vége és 2012 közepe között. Míg az első mögött az EU-csatlakozással együtt járó pénzügyi integráció, a második mögött a lakosság hazai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmának megrendülése állhatott.

Az első ábrán a magyar háztartások itthon (zöld vonal) és külföldön (kék vonal) tartott betéteinek forintban kifejezett összértékét mutatjuk 2000 és 2014 között.  Bár 2000 óta fokozatosan növekszik a külföldön tartott betétek forintértéke, ez részben a forint leértékelődésével magyarázható. A piros vonal kiszűri ezt a hatást azáltal, hogy a már kiutalt összegeken keletkező árfolyamnyereségeket és -veszteségeket nem veszi figyelembe a külföldi betétállomány változásának számításánál.

graph1 nagy.png

Az ábra azt mutatja, hogy 2008 végéig a külföldi és hazai betétek párhuzamosan növekedtek. 2009-től azonban a hazai betétek növekedése megtorpant, miközben a külföldi betétek növekedése folytatódott, és különösen 2011 vége és 2012 vége között jelentősen felgyorsult.

A külföldi betétek növekedését a háztartások hazai bankrendszerbe vetett bizalmának megrendülése – és az emiatt bekövetkező pénzmenekítés – is okozhatja. Ez a hazai pénzügyi rendszer és gazdasági folyamatok problémáit jelezné.

Második ábránk arról tanúskodik, hogy 2011–12 fordulóján ez történhetett. Ábránkon a külföldi betétek nagyságának változását a magyar államcsőd kockázatának változásával együtt ábrázoljuk. Az országkockázatot az úgynevezett CDS-felárral mérjük, ami lényegében egy magyar államcsődre köthető biztosítás piaci díja.

graph2 nagy.png

Látható, hogy a külföldi betétek 2011. végi hirtelen növekedése egybeesik az országkockázat megugrásával. Ez azt jelzi, hogy a pénzükért aggódó háztartások sok megtakarítást menekítettek ki. Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy 2008 végén a globális pénzügyi válság hatására történt, hasonló mértékű CDS-növekedés nem vezetett jelentős betétkiáramláshoz. Ebben nagy szerepet játszhatott, hogy ekkor az IMF mentőcsomagja rövid tárgyalás után érkezett, így a háztartások valószínűleg kevéssé érzékelték az államcsőd kockázatának növekedését. Ezzel szemben 2011 végén a magánnyugdíj-megtakarítások államosítása, a magyar államkötvények bóvlivá minősítése és az IMF-csomaggal kapcsolatos bizonytalanság mind olyan események voltak, amelyek nagy sajtóvisszhang mellett zajlottak, és jelentősen csökkenthették a magyar háztartások hazai bankrendszerbe vetett bizalmát.

Bár 2012 után a külföldi betétek növekedése visszaállt a korábbi szintre, nagy a veszélye, hogy a háztartások hasonló érzékenységgel reagálnának a bankrendszert érintő esetleges jövőbeli rossz hírekre. A bankok pedig nehezebben fogják növelni a belföldi hitelezésüket, ha nem támaszkodhatnak stabilan növekvő betétállományra.

Forrás: index.hu

BankWeb kiegészítés:

A fenti cikk megállapításaival teljes mértékben egyetértek, azonban a külföldre távozott pénzeknek a banki betétek csak töredékét képezik.

A betéti kamatok olyan alacsonyak nyugaton (minden fejlett országban), hogy a pénz nagyobbik része más pénzpiaci termékekbe kerülhetett.

További hatalmas összegek kerültek aranyba (nem csak külföldön, de idehaza is), amely pénzek szintén kikerültek a pénzügyi rendszerből és “láthatatlanná” váltak. Talán az MNB bizonyos statisztikáiból ki lehetne számolni, hogy mennyi pénz távozott aranyba és külföldre, de én ilyen anyagot nem találtam, az MNB sem válaszolt erre a kérdésre.

Főbb kulcsszavak: befektetési alap, Befektetési tanácsadás, lakás befektetés, Nyugdíj megtakarítás Cimkék: , , , , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások