Nagyjából 3500 milliárd forintnyi lakossági devizahitel tűnt el a piacról tavaly a forintosítás nyomán. A háztartások devizában nyilvántartott tartozásai 60 milliárd forint alá csökkentek.
Nulla közelébe sikerült leszorítani a lakosság devizakitettségét az idegen fizetőeszközben nyilvántartott hitelek forintosítása nyomán: a háztartásoknál lévő devizahitelek állománya a 2014. decemberi 3553,3 milliárd forintról 53,5 milliárdra csökkent. A jegybank adatai szerint leginkább a jelzálogalapú kölcsönök átváltása járult hozzá a devizahitelek eltűnéséhez: a lakáshiteleknél egy év alatt 1744,2 milliárdról 6,7 milliárd forintra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig közel 1600 milliárdról 14,8 milliárd forintra esett vissza a lakosságnál és egyéni vállalkozóknál lévő hitelek mennyisége.
A devizaalapú jelzáloghitelek mennyiségének drasztikus zsugorodása persze nem meglepő, hiszen egyrészt azoknál a válság előtti időszakban óriási tételek halmozódtak fel, másrészt a forintosítás ezeknél nem volt önkéntes alapú. Utóbbi azt jelenti, hogy az érintett, svájcifrank-alapú kölcsönt fizető adós csak akkor maradhatott meg az eredeti konstrukciónál, ha a törlesztőrészlete nem éri el az igazolható havi jövedelmének a 10 százalékát – 400 ezer forintos jövedelem felett 15 százalék volt a limit –, vagy annyi devizában termelődő jövedelemmel rendelkezik, amely meghaladja a törlesztési kötelezettség mértékét.
Emellett azok is a devizahitel mellett maradhattak, akiknek 2020 végéig lejár a hitelük, vagy a forintosítás nyomán magasabb kamatszinttel kellett volna szembesülniük. Mindezek alapján csak egy nagyon szűk csoportnak volt adott a lehetősége arra, hogy maradjon az eredeti konstrukcióban, és persze nyilván akadtak bőven olyan adósok is, akik – bár megfeleltek a feltételeknek – önkéntesen a forintosítás mellett döntöttek.
Az ingatlanfedezet mellett nyújtott hiteleken kívül viszont – az önkéntes átváltás ellenére – szintén drasztikusan visszaesett a devizában fennálló tartozások mennyisége, ám itt – a rövidebb futamidők miatt – maguktól is elég szépen olvadtak a még aktív állományok. A személyi kölcsönöknél például a 2014 végi, 26,3 milliárdos mennyiséget 3,5 milliárd forintra sikerült leküzdeni, míg a gépjárműhiteleknél a 144,6 milliárd forintos állomány 3,5 milliárdra zsugorodott össze. Az áruvásárlási hiteleknél ugyanakkor már nem igazán volt gyakorlati jelentősége a forintosításnak, hiszen a rövid futamidők miatt a még élő hitelek maguktól is kezdtek kifutni: ennek eredményeként ennél a kölcsönfajtánál mára elmondható, hogy már gyakorlatilag nem létezik belőle élő devizaalapú szerződés Magyarországon.
Az egyetlen kivételt a drasztikus visszaesés alól a forintosítás hatálya alá nem tartozó folyószámlahitelek jelentik, hiszen azoknál még tavaly decemberben is 5,3 milliárd forintnyit tartott nyilván az MNB, szemben az egy évvel korábbi 8,5 milliárddal. Ez ugyanakkor nem túlságosan meglepő, hiszen deviza-folyószámlahitelt eddig is csak azoknak volt praktikus igénybe venni, akiknek értékelhető jövedelmük származik idegen fizetőeszközökből is.
A még megmaradt, néhány tízmilliárdnyi devizahitel összetétele ugyanakkor nem változott sokat: a legtöbb kölcsöntípusnál a svájcifrank-alapú tételek adják az oroszlánrészt, talán csak a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél nagyobb az átlagnál az euróban nyilvántartott hitelek aránya.
Forrás: vg.hu
