Jelentősen esett a most lezárt negyedévben a részvényeket tartó unit linked portfóliók árfolyama. Bár 20 százalékos bukások is vannak, a biztosítók szerint nem esik vissza az értékesítés.
Gyenge negyedévet zártak a befektetési egységhez kötött (unit linked) eszközalapok a biztosítók honlapján elérhető árfolyamadatok szerint. „A harmadik negyedév nem kedvezett a részvénybefektetéseknek, főleg a nemzetközi tőzsdéken láthattunk látványos eséseket” – mondja Mocskonyi Péter, a Groupama befektetési és kockázatkezelési főosztályvezetője. A Groupamánál is vannak olyan eszközalapok, amelyek árfolyama június vége óta két számjegyű mértékben esett, és más biztosítóknál is hasonló a helyzet. Különösen a nyersanyagpiacon, a kínai és ázsiai tőzsdéken befektető eszközalapoknál látványos a bukás, előfordul, hogy meghaladja a 20 százalékot is.
Vannak persze pluszos alapok is, a magyar állampapírpiac ugyanis jól teljesített, de az emelkedések mértéke meg sem közelíti az árfolyamcsökkenésekét. A Signalnál például 2,6 és –13,3 százalék között volt az alapok hozama az utolsó negyedévben, az átlagos hozam pedig –2,8 százalékos lett. A rossz negyedév sok kisbefektetőt érint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az első fél év végén több mint 760 ezer unit linked életbiztosítási szerződés élt Magyarországon, az ezekben lévő tartalékok mértéke pedig meghaladta az 1150 milliárd forintot.
Hogy a teljes állományból pontosan mennyi lehet részvényekben, arról nincs adat. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) tagjai is kezelnek azonban unit linked eszközalapokat mintegy 440 milliárd forint értékben, ennek csaknem 40 százaléka volt félévkor részvénybefektetés. Vagyis miközben a normál befektetési alapok közül a háztartások ritkán választanak részvény jellegűt, ha életbiztosításról van szó, már nem idegenkednek annyira a kockázatosabb portfólióktól. A legnagyobb unit linked alapok azonban általában biztonságosabb, állampapírokba fektető vagy vegyes alapok.
A nagyot bukó eszközalapok között is voltak viszonylag nagy méretűek. Az Allianz harmadik legnagyobb konstrukciója például a 4,2 milliárd forintos Kína és Távol-Kelet részvényalap, amelynek az árfolyama június végétől 22,55 százalékot esett. Vannak biztosítók, amelyek ázsiai részvényalapját szinte teljesen ki is söpörték a bukás miatt, a Groupama ilyen alapjában június végén még 700 millió forintnál is több pénz volt, mostanra viszont alig egymillió forint maradt benne.
A tőzsdei lejtmenet az értékesítésre még nem hat a biztosítók beszámolói szerint. „Noha az átmeneti árfolyamcsökkenések is közvetlenül hatnak a unit linked biztosítások eladására, jelentősebb ilyen hatást leginkább a 2008-as válságot követően tapasztaltunk” – mondja Bóna Katalin, az Union életbiztosítási ügyvezető igazgatója. A biztosítók is tanultak azonban az akkor történtekből, és igyekeznek az ügyfeleiket megkímélni a csalódásoktól. Szinte minden biztosító kínál az ügyfeleinek például valamilyen árfolyamvédő megoldást. Ez többnyire árfolyamfigyelést és a nagyobb kilengések esetén valamilyen figyelmeztetést jelent, és a legtöbb esetben ingyenes. Sok biztosító automatikus átváltást is biztosít a nagy árfolyamesések idején valamilyen alacsony kockázatú eszközalapba, máshol magukba az alapokba építik be a védelmet.
Forrás: vg.hu
BankWeb kiegészítés:
Hosszú évek óta hangoztatom, hogy ezek a termékek mennyi kárt okoznak. Magasak a költségek és a tőzsdei kitettség miatt magas a kockázat! Biztonságos, tervezhető terméket (pl. állampapír) legolcsóbb közvetlenül megvenni, ehhez nem kell a biztosító.
A legtöbb unit link termékről beszámoló ügyfelem a 10 éves futamidő végén legjobb esetben a befizetett pénzét kapta vissza, de voltak időszakok, hogy a nagyobb kockázatú termékeknél 20-50%-os veszteségek adódtak.
Van más termék, kérjen befektetési tanácsot, egyedi befektetési portfólió elkészítéséhez segítséget.
dr.Tatár Attila
