Mi lett a kormányzati béremelésből?

Annak ellenére, hogy január elsejétől csaknem 15 százalékkal nőtt a minimálbér és több mint 24 százalékkal a garantált bérminimum, nem volt érezhető változás a munkavállalók valóban kézhez kapott keresetében – áll a GKI minimálbér-emelés hatásait vizsgáló kutatásában.

A főállású dolgozók 14 százalékát érintette a minimálbér-emelés, de életkor, területi elhelyezkedés és adózási szokások szerint is eltért annak a hatása, sok esetben nem kaptak számottevően többet kézhez a munkavállalók – közölte a GKI.

Azok a dolgozók, akik korábban a fizetésüknek egy részét zsebbe kapták csak 2 százalékos nettó keresetnövekedést tapasztaltak. Ezzel szemben a valóban minimálbérét dolgozók nettó bére 8,5 százalékkal emelkedett, a szakmunkás minimálbérért dolgozók bére pedig még ennél is nagyobb mértékben, 9 százalékkal nőtt.

Árulkodó azonban, hogy mindhárom mutató messze elmarad a 15-25 százalék közötti várt valós béremelkedéstől. A 30 év alatti szakmunkások nettó bére 9 százalékkal nőtt, de legjobban a tapasztalt középkorú munkások örülhettek, az ő bérük 12 százalékkal lett magasabb. Az idősebb szakmunkások kedvezőtlen tárgyalási pozíciójuk miatt mindössze 2,4 százalékos emelésben részesültek.

A szakmunkások között főleg Budapesten volt szignifikáns növekedés, 15,5 százalékkal emelkedett e csoport fizetése, miközben az ország többi részében 7 és 9 százalék között nőtt a nettó kereset.

A minimálbéresek viszont nem jártak jól a fővárosban, ugyanis nem változott a fizetésük a minimálbér-emelést követően. A városiak és megyeszékhelyen lakók bére 6,5-8,1 százalékkal lett több, míg a községek minimálbéresei 11,6 százalékos valódi keresetemelkedést élvezhetnek.

A minimálbér-emelés főleg a kisvállalatokat érintette, ugyanis a nagyvállalatok minimálbér felett foglalkoztatják a munkavállalókat. A cégek 14-19 százaléka azonban talált megoldást a költségnövekedés mérséklésére – csökkentették a munkaórákat vagy más pozícióba helyezték a dolgozókat.

Látható tehát, hogy csak csekély hatása volt a 15 százalékot meghaladó béremelésnek, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért alacsonyabb a vásárlóerő és a fogyasztás növekedése, mint arra korábban számítani lehetett.
Forrás: napi.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzügyek

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások