Hiába lazítanak hitelfeltételeiken a kereskedelmi bankok, a vállalatok aktivitását egyelőre nem tudják felkelteni. Az MNB szerint nem annyira rossz a helyzet, mint amit a számok mutatnak.
Csökkent a vállalati hitelezés, bár lazítanak a feltételeiken a bankok – derül ki a jegybank legfrissebb hitelezési felméréseiből. Dacára annak, hogy a növekedési hitelprogram (NHP) is a hajrájához érkezett az év végére, tavaly a negyedik negyedévben is 50 milliárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány, ezzel éves szinten 6,7 százalékos visszaesés következett be a vállalati hitelek volumenében. A jegybank szerint ennyire azért nem rossz a helyzet, ha bizonyos egyedi tételekkel nagyobb törlesztésekkel korrigálnánk az adatokat, csupán 2 százalékos lenne a visszaesés.
A kis- és középvállalkozások (kkv) hitelállománya 3,6 százalékkal nőtt éves összevetésben főleg az NHP miatt. A program második szakaszának hajrájában kiemelkedően nagy értékben, 338 milliárd forintért kötöttek új szerződéseket a cégek, így az NHP+-szal együtt összesen 1425 milliárd forintnyi kölcsönre szerződtek le. Az NHP hatása az idén is érződik majd, a tavaly év végéig megkötött szerződések egy részénél a folyósítás ugyanis áthúzódik 2016-ra körülbelül 180 milliárd forintnyi értékben.
A vállalati hitelezés az idén a jegybank szerint már élénkülhet. A bankok hitelezési feltételei ugyanis enyhültek az elmúlt negyedévben. Ráadásul nemcsak a puha feltételeken (például a futamidő hossza vagy a maximálisan igényelhető hitelösszeg nagysága) lazítottak a hitelintézetek, hanem az árazási kondícióikon is. A bankok a hosszú futamidejű hitelek iránti kereslet élénküléséről számoltak be, a következő fél évben pedig arra számítanak, hogy tovább nő a kereslet mind a rövid, mind a hosszú futamidejű hitelek iránt. A piaci hitelprogram (PHP) is elősegítheti az idén a vállalati hitelezést, az első két kamatcsereügylet során a bankok vállalták, hogy az idén további 180 milliárd forinttal bővítik a kkv-hitelállományukat.
A háztartási hitelállomány is csökkent tavaly, összesen 15,1 százalékos volt a visszaesés, ebben komoly szerepe volt az elszámolásoknak és a forintosításoknak. Az utolsó három hónapban 111 milliárd forinttal esett vissza, ennek részben a nettó törlesztés volt az oka, de a devizaalapú gépjármű- és személyi hitelek kedvezményes árfolyamon történő forintosítása is eltüntetett 22 milliárd forintnyi tartozást. A lakossági hitelek iránti kereslet folyamatosan nő, lakáshitelt az idén várhatóan még többen szeretnének majd felvenni, mint tavaly, bár a feltételek nem lettek lazábbak, sőt a bankok egyáltalán nem tervezik, hogy tovább enyhítenek a kondíciókon. A fogyasztási hitelek feltételei viszont lazultak az elmúlt időszakban.
Forrás: vg.hu
