Mi veszett oda a válság kapcsán?

Bizalom, egyenlő esélyek, tudás, kíváncsiság, biztonság, egészség – csak néhány dolog, ami eddig megsínylette a huszonegyedik század nagy válságát.

Lassan nem kérdéses, hogy a 2008-as pénzügyi válság legalább olyan mélyrepülésként vonul majd be a történelembe, mint az 1930-as Nagy Gazdasági Világválság. Andy Haldane, a brit jegybank egyik vezetője szerint a mostani válság körülbelül úgy húzza vissza a gazdaságot, mint egy rendes világháború, amely komplett szektorokat tesz tönkre.

A válság árát – az elúszott befektetések és a csökkent értékű ingatlanvagyon formájában – ma csak az USA-ban 22 ezer milliárd dollárra becsüli az amerikai kormányzati elszámoltatási hivatal. Ehhez még hozzáadódik az EU válságának brutális ára, ahol a pillanatnyilag több mint húszmillió ember munkanélküli, és eurómilliárdos csomagokkal kellett már így is több országot kimenteni.


A válság talán legegyértelműbben számszerűsíthető ára a világ államadósságának megugrása. Az Economist adósságmérője szerint 2007-ben összesen 29 ezer milliárd dollár volt a világ államainak adóssága, míg most, hat évvel később, már 50 ezer milliárd felett jár, tehát kétharmadával nőtt.

Ám a számokkal kifejezhető tételeken túl is súlyos költsége van és lesz ennek a pénzügyi katasztrófának. A pénzhiány és a bizonytalanság miatt sok beruházást elhalasztottak világszerte – legyen szó épületenergetikai beruházásokról, kutatás-fejlesztésről vagy épp társadalmi haladásról. Így összeszedtünk 11 jó és fontos dolgot, amelyet – átmenetileg vagy örökre – megfojtott a válság.

1. Klímaváltozás elleni harc Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mindig is egy beruházás volt a jövőbe, amely rövid távon csak pénzbe kerül. Hogy ne csináljon senki versenyelőnyt abból, hogy magasról tesz a környezetre, több mint 190 ország állapodott meg arról 1997-ben Kiotóban, hogy egyszerre szigorítják a szabályaikat. Ez két tényezőnek esett áldozatul. Egyrészt az elmúlt években úgy tűnt, hogy mégse melegszik olyan tempóban a világ, mint amit a klímaváltozási modellek sugalltak (kiderült, hogy nem így van) Másrészt semelyik állam sem akarta a gazdaságának a helyzetét súlyosbítani azzal, hogy beruházásra kényszeríti a cégeket vagy megemeli a költségeiket. Az USA az elsők közt engedte el a szén-dioxid-kibocsátást szabályozó kiotói egyezményt, s azóta csatlakozott hozzá Kanada is. Ma pedig az Európai Parlament kaszálta el a tervet, hogy 2020-ra konkrét, 40-50 százalékos megújuló-energiarészesedést írjon elő. Eközben a döbbenetes tempóban zakatoló Kína erőművei annyi szenet esznek, mint a világ összes többi országáéi együtt. A szén csak drága technológiai fejlesztéssel ad tiszta energiát.

2. A megváltozott klímához való alkalmazkodás A klímaváltozás egy részét már nem lehet visszacsinálni vagy megállítani, mert már a korábbi évtizedek kibocsátásának hatására megtörtént. Ha holnaptól senki sem égetne el szenet vagy bányászna kőolajat, akkor is lenne. A jelenlegi modellek szerint több országban a tenger szintjének az emelkedése okoz majd gondot, (a világ legnagyobb metropoliszai közül is a víz alá kerülhet jó pár) másutt az elsivatagosodás. Nálunk Magyarországon például a kiszámíthatatlan, változékony időjárás, a téli fagyok hiánya és a nyári aszályok rendszeressé válása okozhat majd gondot. Az ezek elleni védekezésre már több tervet is kellett volna készíteni és a gyakorlatba átültetni, ám a törekvések elvéreztek a totális pénzhiányon és azon, hogy vannak még ennél is égetőbb gondok.

3. Alternatív energiafejlesztések Az elektromos autóktól a különböző megújuló energiákat gyűjtő minierőművekig számos fejlesztést állítottak le a cégek amiatt, hogy úgysem lenne a termékekre fizetőképes kereslet. Kivétel a Tesla Motors.

4. A nyugdíj-megtakarításaink Miután felrobbant a pénzügyi atombomba 2008-ban, sok ember magánmegtakarításai elúsztak vagy csökkent az értékük. Az már csak a hab a tortán, hogy a magyar kormány majdnem a teljes magánnyugdíjpénztári rendszer megtakarításait lenyúlta adósságcsökkentési és „gazdaságélénkítési” célokra.

5. A bankrendszerbe vetett bizalom Az egyik legmélyebb seb, amelyet a válság ejtett az, hogy már nem bízunk egyetlen bankban sem. Olyan sok pénzintézetet kellett az adófizetőknek felvásárolni a nagyobb baj elkerülése érdekében, hogy a pénzügyi közvetítői rendszerbe vetett bizalom elillant. A bonyolult derivatíva-termékek miatt a bankárokra bekokózott kalandorokként gondolunk, ahelyett, hogy komótos, óvatos vaskalaposokként élnének a fejünkben, és ez baj. Hitel híján jóval lassabb lesz az egész gazdaság.

6. A szociális háló Ma Magyarország népességének majdnem fele számít szegénynek a nagy munkanélküliség és a csoró cégek szűkös fizetési lehetőségei miatt. Ez azt jelenti, hogy kevésbé egyenlők az esélyek a világban – amit a szegények és a gazdagok is bánhatnak. Sok tehetséges ember (gyermek), aki jobb időkben továbbtanulna, esélyt kapna az élettől, az most elszürkül a társadalmi támogatási lehetőségek korlátoltsága – és a szülők esetleges munkanélkülisége – miatt.

7. Az egészséges életmód Ínséges időkben az emberek a „luxuskiadások” lefaragásával kezdik a takarékoskodást. Először megy a stresszoldó hosszú hétvégézés, nyaralás, aztán a drágább de egészségesebb bioélelmiszerek és a konditerembérlet vagy hétvégi túrázás. Rájön a stressz a munkahely megőrzése vagy megtalálása miatt, és máris sokkal egészségtelenebbül élünk.

8. Az állam kivonulása a gazdaságból Bár állandóan viták tárgya, hogy az államnak mit célszerű saját tulajdonában tartani, s mit érdemesebb a piacra bízni. Ám még az állami tulajdonlást pártolók közül is csak kevesen értenek egyet azzal, hogy ennyi bank és egyéb piaci tevékenységet végző cég került az elmúlt években – kényszerből – állami tulajdonba. Ilyenkor ugyanis a kormányok az óvatosság helyett a beavatkozást pártolják, ami kiszámíthatatlanabbá teszi az üzleti környezetet.

9. Az EU kevésbé fejlett tagállamainak a felzárkózása Európa kétsebességű fejlődéséről már akkor szó volt, amikor a lakáshitelezési buborék kifejezés még meg sem született. Ám a több éve tartó mély válság nem csak egy-egy országon belül érintette a szegényebbeket a legrosszabbul – ugyanez az államok szintjén is igaz. Sok felzárkózófélben lévő állam – több mediterrán illetve kelet-európai ország – fejlődése leállt, s egyre jobban csúsznak le a már talpra állt északi és nyugati tagállamokhoz képest.

10. A civil társadalom Egy olyan időben, amikor mindenki a fogához veri a garast és gürcöl éjt nappallá téve, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a megélhetés még csak a Maslow-piramis alja, s hogy a társadalomért, magunkért és másokért is jó volna tenni.

+1. Űrkutatás Nemcsak a NASA költségvetését vágták vissza, más államok is kevesebbet szántak/szánnak arra, hogy felderítsék az univerzumot. Sőt, a válság előtt a magánűrkutatás is beindulni látszott: több cég is fontolgatta, hogy invesztál az űrben „kószáló” értékes nyersanyagok kitermelésébe. Ma már csak Elon Musk, a Space X (és a Tesla Motors) alapítója beszél erről.

Forrás: hvg.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal