Miért nehéz ma vállalkozni?

Nem érti, hogy a vállalkozók miért átkozódnak annyit, ha a gazdaság jobban teljesít, dőlnek az uniós milliárdok, és naponta elhangzik egy a magyar kisvállalkozók fontosságát hangsúlyozó nyilatkozat valamelyik kormányzati szereplőtől? Egy szemléletes példán megmutatjuk.

Még tavaly kitalálták, hogy a távközlési, áram-, gáz-, és víziközműcégeknek a számlázási rendszereiket tanúsítaniuk kell, az új előírás mintegy ezer céget érintett. A bevezetés indokairól, hatásairól érdemi parlamenti vita sem zajlott, egy december 13-án benyújtott zárószavazás előtti módosítóval illesztették a törvénybe.

A vállalatok a törvénynek engedelmeskedve meg is kezdték az egyeztetést a lehetséges auditáló cégekkel, a feladatra több jelentkező is akadt. De még mielőtt a munkát megkezdhették volna, váratlanul módosították a törvényt. Németh Szilárd rezsibiztos beadványában új feltételeket szabott a kiválasztható auditáló céggel szemben.

A módosítás szerint a tanúsítónak fel kell tudnia mutatnia egy három éve fennálló akkreditált státuszt igazoló okiratot, három referenciát, rendelkeznie kell két szakirányú képzettségű és gyakorlatú szakemberrel, biztosítási szabályzattal és tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel. És ami a legfurcsább: fenn kell lennie az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonságilag átvilágított beszállítókat tartalmazó jegyzékén.

Úgy volt, hogy aki év végéig nem auditáltatja a rendszerét, annak érvénytelen lesz a számlája, vagyis gyakorlatilag bezárhatja a boltot.
Hamar kiderült, hogy a megadott feltételeknek egyetlen cég felel meg, a Hunguard, amelyik annak idején a NAV szerverére kötött nyerőgépek rendszereinek auditálását is végezhette. Az is egy kacifántos történet volt, akkor Koszorús László, fideszes képviselő adta be a törvényjavaslat zárószavazása előtt a céget helyzetbe hozó módosítást.

Így, hogy az auditálók körét ilyen szűkre szabták, versenyre esély sem volt, a tanúsításra elég húzós árajánlatokat kaptak a cégek a Hunguardtól, és többen úgy vélték, a többmilliós tételt egyáltalán nem tudják kifizetni.

További akadály volt a rövid határidő, esély sem volt rá, hogy az egyetlen alkalmas cég több ezer vállalkozás rendszerét auditálja év végéig. A vállalkozók panaszkodni kezdtek, és sürgették a kormánynál, hogy ezzel a helyzettel valamit kezdjenek.

Kezdtek is. A kormány beadott egy törvényjavaslatot, amely a jövő évi költségvetésről szól ugyan, de ezen belül 112 törvényt módosít. Ezek között az auditálós szabályt is. A módosítás lényege, hogy a nem auditált rendszerből származó számla nem január elsejétől lesz érvénytelen. Hanem havi 200 000 darab alatti számla esetén júliustól, havi 200 000 darab fölötti számla esetén márciustól.

És a törvényjavaslatban eltörölnék azt a különös szabályt is, miszerint az auditáló szervezetnek az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett irányadó jegyzéken kell szerepelnie.

Behoztak helyette viszont egy újat, amelyik nem kevésbé érthetetlen: csak olyan céggel végeztethető a munka, amelyiknek van telephely biztonsági tanúsítványa.

Ettől a változtatástól azonban a vállalkozások szerint csak a határidő tűnik tarthatóbbnak, az auditálás költsége továbbra is megterhelő a legkisebbeknek, és az iparágban úgy tudják, a szabállyal nem is igazán bővült a választható minősítő cégek köre.

A vállalkozók éppen csak elemezni kezdték az új helyzetet, mire megint újabb fordulat jött. A múlt héten beadtak a parlament előtt lévő javaslathoz egy fideszes képviselői módosítót, sokadszorra is átírják a szabályokat. Megint új feltételeket szabnak a választható auditáló céggel szemben.

Továbbra is kell a telephely-tanúsítvány, de nem három éve fennálló akkreditált státusz kell az auditáláshoz, hanem az előző 5 évben – legalább 3 évig fennállt akkreditált státusz. És meghatározzák azt is, hogy a kiadott tanúsítvány legfeljebb két évig érvényes.

Miközben még az is benne van a pakliban, hogy nem fogadják el a beadott módosításokat, és marad az eredeti, évvégi határidő. Ez esetben a cégeknek maradt még néhány hetük, utána lehúzhatják a rolót.

Itt tartunk most, a mintegy ezer vállalkozó pedig csak kapkodja a fejét. Ahelyett, hogy az üzletét fejlesztgetné, a jogszabályokat bújja, jogászokkal egyeztet. Az auditálást tényleg kétévente újra kell majd csinálni? Hogy tervezzenek előre a nem túl tőkeerős kisvállalkozók, ha hetente módosulnak a szabályok? Honnan lesz pénze a több milliós tételre a legkisebbeknek? Ha nem lesz rá pénzük, bezárhatják a boltot? Mi van azzal, aki már el is végezte az auditálást? Több céget lehet majd a módosítások után választani, vagy maradt a Hunguard?

És főleg: mi értelme van magának az auditálásnak? Egy céget akartak csak helyzetbe hozni, vagy van valami fontosabb oka is? Rengeteg a kérdés, a fejlesztési minisztériumhoz azonban hiába fordultunk többször is ebben az ügyben, válasz egyszer sem érkezett.
Forrás: index.hu

Főbb kulcsszavak: Vállalat

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások