Miért van eltérés a külkereskedelmi statisztikákban?

Érdekes blogposztot írt Maximilian R. P. Gebhardt, az amerikai nagykövetség volt munkatársa a Hungarian Spectrumra. Gebhardt azt írja magáról, hogy része volt a 2014 őszi kitiltások mögötti érvelés kidolgozásában, és benne volt az amerikaiak áfacsalásokkal kapcsolatos elemző munkájában is.

Gebhardt a külkereskedelmi tükörstatisztikákat nézte át. (Az adatbázis bárki számára hozzáférhető.) Amikor az országok exportálnak vagy importálnak termékeket, akkor külön-külön lejelentik a kereskedett termékek volumenét cél- vagy  forrásországonként, ezeknek az összegeknek elvileg egyenlőnek kéne lenniük. Nyilván ugyanannyi búzát exportál Magyarország Szerbiába adott évben, mint amennyit Szerbia importál Magyarországról, nem? Az amerikai viszont arra jutott, hogy nagyon fura dolgok vannak a magyar külkereskedelmi statisztikákkal, a számok ugyanis nem jönnek ki.

A gépjármű-, az elektronikai cikkek, és a repülők kereskedelmében egy csomó ország sokkal több kivitelt regisztrált Magyarországra, mint amennyit a magyarok importként elkönyveltek.

Az olajipari termékek, növényi olajok esetében viszont fordítva: a magyarok könyveltek el exportot, amit a velünk kereskedő országok nem regisztráltak importként.

A külkereskedelem jelentős mértékben hat a GDP-re, az utóbbi évek – egyébként nem túl erős – magyar növekedését például erősen tolta a külkereskedelmi többlet.
Ezért ez az eltérés, ha igaz, különösen fontos.

Csak 2015-ben 980 milliárd forinttal módosítja, pontosabban rontja a magyar GDP-t a Gebhardt számításai szerint becsült eltérés, ami a GDP 3 százaléka. De ha összeadjuk mondjuk tíz évre visszamenőleg a kiigazításra szoruló külkereskedelem miatt gyengébb adatokat, akkor egészen komoly módosítást kéne tenni a magyar GDP főszámaira, állítja az amerikai ex-diplomata.

De azért érdemes óvatosan bánni az elemzéssel, mert ha tényleg ekkora része kamu a magyar külkereskedelemnek, az meglátszana egy csomó más statisztikán is, legyen szó a devizatartalékról vagy a fizetési mérlegről.

Gebhardt megjegyzi, hogy itt akár az import- vagy exportalapú áfacsalásokkal is összefügghet az eltérés. Ez azért érdekes, mert a magyar kormány most már évek óta azt kommunikálja, hogy az EKÁER bevezetése óta lényegében nincs áfacsalás.

Forrás:Hungarian Spectrum

Főbb kulcsszavak: családi pénzügyek, Pénzügyi képzés, Zsebpénz Cimkék: , , ,

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások