A nagyvállalatoknál nem kérdés, hogy tervet kell készíteni, sőt az is alapvető, hogy a tervezés egy folyamat, soha nincs vége, mindig az élethez kell igazítani folyamatosan pontosítani, változtatni kell. De miért fogadják el ezt olyan nehezen a kisebb vállalatok? Miért pont ezen próbálnak spórolni?
Azt tapasztalom, hogy a kisebb vállalkozásoknak is van valami tervük, de azt többnyire nem írják le, nem öntik részletes, pontos formába, csak ha erre hitelkérelem, vagy bármilyen fejlesztési igény, pályázat kapcsán szükségük van.
A vállalkozás jövője szempontjából pedig alapvető lenne a tervezés, nem is csak egy általános üzleti terv, hanem annak vállalatra szabott egyéni elkészítése! Egy piacelemzés, termékfejlesztés megalapozása, konkurencia vizsgálat, árkalkuláció, export piacok felkutatása, egy minősítés megszerzése, új tevékenység megkezdése, stb. fontos és ismerős kifejezések, de akkor miért ne öntsük ezeket egy egységes formába és készítünk komplex üzleti tervet? Elsősorban magunknak!
Mi is az az üzleti terv?
Az üzleti terv egy olyan dokumentum „csomag”, amelyben összefoglaljuk a vállalkozásunk meglévő vagy jövőbeli céljait, azt, hogy ezeket a célokat hogyan látjuk megvalósíthatónak. Melyek a termékeink, azokat hogyan fejlesztenénk, milyen piacokon jelenünk meg, kik a legfontosabb partnereink, ott mennyire tudunk tartósan, nyereségesen értékesíteni, milyen eszközökre van szükségünk a céljaink eléréséhez és azokat milyen forrásokból tudjuk előteremteni?
Nem csak az induló vállalkozásoknak kell üzleti terv
Egy teljesen új vállalkozás elindításakor a legtöbben úgy gondolják, hogy kell tervet készíteni, de egy más működő vállalkozás esetében már nem mindenki gondolja így. Szerintem minél kiszámíthatatlanabb, tervezhetetlenebb körülményeket tapasztalunk, minél nehezebb vállalkozni, annál fontosabb, hogy felkészültek legyünk, és a lehetőségekhez mérten legyen elképzelésünk arról, hogy adott helyzetekben mit fogunk tenni. Készüljünk fel az ismert és váratlan eseményekre egyaránt valamilyen módon – és ha már ezt megtesszük, akkor azt foglaljuk írott, rendezett formába. Ezt hívom én üzleti tervnek.
Milyen a jó üzleti terv?
Az üzleti tervet elsősorban magunknak készítjük, tehát a legfontosabb, hogy valós tényeken alapuljon, a tudásunknak, ismereteinknek megfelelő legjobb terv elkészítésére törekedjünk, ha kell ehhez vegyünk igénybe gyakorlott szakember segítségét.
Több változóval is számoljunk, készüljenek alternatívák, optimista és pesszimista változatok. Az üzleti terv arra is alkalmas, hogy több „kimenetelt” is megvizsgálhatunk azok valós, drága bevezetése előtt: új eljárás/termék hatásai, új piacok, megváltozott feltételek „tesztelésére” ez a legjobb módszer.
Ha banknak, befektetőnek készül a terv, akkor sem szabad a valóságtól elrugaszkodnunk, hiszen a tervezett fejlesztést nem csak elkezdeni, de sikerre vinni is szeretnénk! Ehhez pedig a lehető legjobb, reális, jól elkészített üzleti terv szükséges.
Fontos az is, hogy az üzleti terv érthető legyen, egy külső – nem szakmabeli – olvasó számára is emészthető formában készüljön el. Legyen áttekinthető, jól felépített és érthetően, egyszerűen megfogalmazott.
Ha kiadjuk a kezünkből az üzleti tervünket, az egyfajta bemutatkozás, a cég „önéletrajza” is egyben. Ez alapján ítélnek meg bennünket, tehát szakmailag, pénzügyileg a lehető legjobb benyomást kell keltenünk.
Milyen részekből áll egy üzleti terv?
Vannak az üzleti terv elkészítésének formai és tartalmi elemei, amelyekre nekünk is tekintettel kell lennünk, hiszen akkor lesz a tervünk áttekinthető, érthető, egyszóval jó. A külső megjelenése legyen ízléses, de ne hivalkodó, inkább visszafogott, nehogy a külső olvasóban felmerüljön a gyanú, hogy a csillogó külcsín a tartalom hiányosságait akarja elfedni. Ne terheljük túl sok fölösleges adatokkal, képekkel, táblázatokkal az olvasót, a kevesebb most is néha több tud lenni. A terv elkészítésénél ragaszkodjunk egy sémához, fogalmazzunk lényegre törően és ha a befektetőnek, banknak további információra van szüksége, akkor azt egy mellékletben, videóban, képekben csatolva később is beadhatjuk.
A legfontosabb az üzleti terv valóságtartalma. Ne fessünk túl szép képet magunkról, mutassuk be a kockázatokat, egyes alternatív „kimeneteleket” is.
Az üzleti terv a következő fő részekből áll:
- Vezetői összefoglaló
- A vállalkozás rövid bemutatása
- Marketing/piaci terv, háttérelemzés
- Termék, gyártás, tevékenység bemutatása
- „Emberi tényezők”, humán források (vezetők, képesítések, munkaerő szükséglet)
- Pénzügyi terv
- SWOT analízis – előnyök és kockázatok elemzése
- Megtérülési számítások, egyes alternatívák bemutatása
- Mellékletek
Az üzleti terv minden részére nagy figyelmet kell fordítanunk, komplexen kell a teljes tervet vizsgálnunk. Azonban a vállalkozások működésétől nyereség termelését várjuk el, ezért a pénzügyi terv mindenképpen kiemelt fontosságú!
Szerencsére ennek a résznek az elkészítése a legjobban szabályozott, itt nem szabad eltérnünk a számviteli normák, kötelező táblázatok tartalmi és formai elemeitől.
Milyen hosszú legyen és ki készítse el az üzleti tervet?
Az üzleti terv méretét, tagolását mindig az adott célhoz igazítsuk. Egy kisvállalkozás belső használatra készített üzleti terve lehet pár oldalas, már egy ilyen rövid, egyszerű üzleti terv is nagyon hasznos lesz az adott esetben. A befektetők, bank részére készített üzleti terv mindenképpen hosszabb, hiszen itt olyanok olvassák az anyagot, akik nem csak a célokat, de a céget, annak vezetőit sem ismerik. Az én véleményem az, hogy az üzleti terv maga legyen tömör, átlátható, jól tagolt és lényegre törő. A szükséges kiegészítéseket pedig helyezzük el mellékletekben.
Az üzleti terv készítésének többnyire az a célja, hogy tőkét vonjunk be a vállalkozásba, tehát befektetőt keresünk, hitelt szeretnénk felvenni vagy pályázati forrást megszerezni. Érdemes több helyen is próbálkozni és mivel mindenkinek időből van a legkevesebb, így érdemes egy rövid, egy-két oldalas összefoglalót is elkészíteni, amellyel a befektetők figyelmét igyekszünk felkelteni – hogy később eljuthassunk a teljes üzleti terv bemutatásáig.
A jó üzleti terv elkészítése a pontos célmeghatározással kezdődik. Ezt követi az elkészítő munkatársak kiválasztása. Szerintem a legjobb, ha belsős kollégák mellett gyakorlott, széles látókörrel, több tapasztalattal rendelkező külsős szakember segítségét is igénybe vesszük. Ez azért is fontos, hogy mindenképpen objektív, reális kép alakuljon ki a vállalkozásról, annak céljairól és ez kerüljön rögzítésre az üzleti tervben. Az is hiba, ha a külső szakemberek munkáját nem segítik a cég tevékenységét, a termékeit jól ismerő munkatársak, hiszen akkor pontatlanok lehetnek a kiinduló adatok. Az sem szerencsés, ha csak a vállalkozásban dolgozó kollégák készítik a tervet, hiszen ők részei a kialakult hierarchiának, belső érdek-köröknek, és így torzulhat a terv különböző szándékok mentén.
Fontosnak tartom ismét megjegyezni, hogy az üzleti terv elkészítése annak ellenére, hogy többnyire egy adott célhoz kötődik, mégis inkább egy folyamat. Alakítsuk ki annak a rendszerét, hogy az elkészült tervet folyamatosan a valósághoz igazítsuk, időnként átírjuk, aktualizáljuk. A tervezés soha nem fejeződik be, mindig jönnek új célok, úgy szempontok, és a pénzügyi éves zárás adataival is frissítenünk kell a terveket.
Amennyiben szüksége van az üzleti terv elkészítéséhez a segítségünkre, akkor keressen meg:
Dr.Tatár Attila
info@bankweb.hu
0620/462-8850