Mire lesz pályázati forrás?

Már lekötötték az összes a 2007-2013-as időszakban a vállalkozások számára rendelkezésre álló uniós forrást – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől. A következő 2014-2020-as ciklus új pályázatai várhatóan októberben jelenhetnek meg, de a kormány saját felelősségére addig is megnyithat pár forrást.

Harc az infláció ellen, befektetési tanácsadás, portfólió készítés, nyugdíj cél.Bár a cégek számára elérhető forrásokat már mind lekötötték, előfordulhat, hogy az elállásokból, illetve a meg nem valósult pályázatokból visszacsorgó forrásokból új kiírások jelennek meg – közölte a Miniszterelnökség. Ugyanakkor ennek esélyét csökkenti, hogy a túlvállalások és a tartaléklisták miatt minden esetlegesen felszabaduló forrás gyors felhasználása már így biztosítva van – akár újabb kiírások hiányában is.

Az, hogy mikor jelenhetnek meg az új pályázatok sok mindenen múlik. Fontos lépés volt, hogy a március 7-én megjelent kormányrendeletet követően kormány elküldte a partnerségi megállapodást is az Európai Uniónak. Ez a dokumentum rögzíti a következő hét év uniós forrásainak felhasználásának keretfeltételeit, innentől kezdve három hónap áll az operatív programok (op) benyújtására. A jelenlegi elképzelések szerint a kormány nem várná meg a határidőt, hanem még március végéig megtenné ezt.

Kockáztathat a kormány

A 2014-20-as források terhére új pályázatokat kiírni csak ezt követően lehet – tudatta a Napi.hu-val a Miniszterelnökség, ám hozzátették, hogy tagállami kockázatra már ezt megelőzően megindulhat a pályáztatás. Ez a megoldás főképp ott merülhet fel, ahol kicsi a kockázata annak, hogy az Európai Bizottság később olyan döntést hozna, hogy nem támogatja az adott fejlesztési célt. Tipikusan ilyen lehet a kis- és középvállalkozások fejlesztése, azon belül is a kutatás-fejlesztés vagy például az energetikai projektek támogatása.

A Miniszterelnökség válasza szerint a kormány az operatív programok március végi megtárgyalását követően dönt majd abban a kérdésben, hogy élni fog-e az előzetes kiírások lehetőségével, és ha igen, akkor milyen területeken.

Amennyiben beválnak a kormányzati jóslatok és 2014-ben valóban 2 százalék felett nő a magyar gazdaság, akkor az ezáltal felszabaduló forrásokkal kiegészíthetik a régióba jutó uniós pénzeket – mondta decemberben Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes-államtitkára. A hazai források bevonásának az is az előnye, hogy ezeknél jóval nagyobb lehet a mozgástér, mint az uniós támogatásoknál.
Amennyiben nem lépi meg ezt a magyar fél, úgy a pályázatok várhatóan az év második felében jelennek meg, a kormányzati szereplők az utóbbi időben októberi indulásról beszéltek.

Mire lesz pénz a következő hét évben?

A kormányzat régóta hangoztatott célja, hogy a 2014-2020-as ciklusban elérhető összes forrás, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 7500 milliárd forint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre lehessen fordítani. Ezt a célt az EU-val is sikerült elfogadtatni, így nem csoda, hogy az operatív programok (op) közül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP-ra jut majd a legtöbb pénz, mégpedig 2718,5 milliárd. Gazdaságfejlesztésre egyébként összesen 4431 milliárd forintot költene az kormányzat az uniós forrásokból.

Fontos tudnivaló, hogy a jövőben nagyobb szerephez jutnak a visszatérítendő források, a vissza nem térítendő eszközöket csak akkor adnak a cégeknek, ha ezek a források a gazdaság-, vagy a vállalkozó szektor egészét segíti – ilyen lehet például az ipari parkok fejlesztése. A két támogatási módszert kombinálva is használnák, például az induló vállalkozások, a beszállítók, vagy a gyors növekedés előtt állóknál.

Az operatív programok közötti forráselosztás 2014-2020 (milliárd forint)
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP 2718,5
Terület- és Településfejlesztési OP 1157
Versenyképes Közép-Magyarország OP 269,3
Emberi Erõforrás Fejlesztési OP 884,9
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP 1117,8
Integrált Közlekedésfejlesztés OP 1034,2
Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés OP 298,5
Összesen 7480
Forrás: NGM

A forrásoknak a 15 százaléka, mintegy 1100 milliárd forint közvetlenül a foglalkoztatást segíti, melyen belül akár infrastruktúra-fejlesztés is finanszírozható. A forrásoknak 9 százaléka, mintegy 710 milliárd forint jut energiahatékonyságra, míg 4 százalék az infokommunikációs szektor erősítésére mehet el, de a turizmus is kap 200-250 milliárdot, míg kutatás-fejlesztésre az összes összeg 10 százaléka juthat.

A közlekedés fejlesztésére és erősítésére mintegy 1200 milliárdot költenénk a következő hét évben, amelyből körülbelül egyenlő arányban finanszíroznák a vasúti, a közúti, illetve városi és elővárosi fejlesztéseket.

A kkv-k fejlesztésénél, a k+f+i-nél, az energiahatékonyságnál, illetve az infokommunikációs fejlesztéseknél a forrás 25-30 százaléka juthat el így az érintettekhez.

Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal