Mit kértek és mit kaptak a devizahitelesek?

Az új összetételű parlament egyik első feladatául a devizahitelesek ügyének rendezését választotta. Erre az után nyílt lehetősége, hogy a Kúria több éves, az Európai Bíróság bevonásával is zajló huzavona után június 16-án jogegységi döntést hozott a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének eseteiről.

A határozat szerint az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, hiszen emögött nem áll szolgáltatás. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
A lakossági devizahitelek azon rendelkezése viszont, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen.
Az egyoldalú szerződésmódosítás (praktikusan kamatemelés) pedig akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell betartani.
A jogegységi döntés után nem sokat habozott a kormány, június 27-én pénteken már be is nyújtotta a Kúria jogegységi döntésére alapozó, annak jogkövetkezményeit némileg ki is terjesztő törvényjavaslatot. A jogszabály első tervezete semmisnek nevezte az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását – helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán rendelte meghatározni. Az Országgyűlésnek először benyújtott, a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoztak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. A törvényt később módosító indítványok elfogadása után fogadta el az Országgyűlés.

Forrás: napigazdasag.hu

Ezt kell tudni az elszámoltatásról >>>

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal