Mit várhatunk a klíma-csúcstól?

Közeledik a párizsi klímakonferencia. Az EU ismét bedobja magát, de ezúttal sem biztos, hogy ennyi elég lesz.

Már csak néhány hét van a párizsi klímakonferenciáig, ahol a világ vezetői megpróbálják megfékezni az éghajlatváltozást. A cél, hogy „csak” legfeljebb két fokkal emelkedjen a Föld átlagos középhőmérséklete, mert ennél nagyobb növekedésnek már katasztrofális következményei lehetnek az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) szerint.

Az éghajlatváltozásnak lehet örülni, ha november közepén dönget a húsz fok, de a melegrekordok megdőlésének vannak bőven mellékhatásai (kérdezzük csak meg erről azokat a termelőket, akiknek a növényeit megbolondítja a mostani idő). A hőmérséklet-növekedés unalomig ismételt következményei az aszályok, éhínségek, hőhullámok és azokból fakadó egészségügyi problémák, ráadásul mindenféle éghajlati szélsőséget felerősít.

Az élelmiszer- és vízhiány miatt már most is háborúk törnek ki, és egyes becslések alapján akár több száz millió „klímamenekült” indulhat útnak, sorolta a következményeket Jávor Benedek európai parlamenti képviselő november 12-én egy budapesti konferencián. Magyarország fokozottan ki van téve a klímaváltozás hatásának, mert a modellek alapján egy foknyi globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2-2,5-et jelenthet hazánkban.

Rossz hír, hogy a világ országai eddig messze nem ajánlottak fel elegendő kibocsátás-csökkentést a párizsi csúcsra a két fokos növekedés megelőzéséért. Eddig 156 országtól jöttek vállalások, ami az összes kibocsátás 92 százaléka. Feiler József, a, European Climate Foundation szakértőjének bemutatott adatai szerint ezek összesítve még elmaradnak a szükséges mennyiségtől, de az biztató lehet, hogy komoly szennyezők is beálltak a sorba, mint például Kína és India.

Az EU 2020-ra húsz százalékos csökkentést ígér az üvegházhatású gázok kibocsátására 1990-hez képest, húsz százalékkal növelné a megújulók arányát és húsz százalékkal növelné az energiafelhasználás hatékonyságát. 2030-ra már 40-27-27 százalékot vállalt be ezekre, de Jávor Benedek (PM európai parlamenti képviselő) szerint nem jelent nagy előrelépést az új ígéret, az Európai Parlament szigorúbb célokat szeretett volna. További probléma, hogy nem elég az EU-ban csökkenteni a kibocsátást, de a fejlődő országoknak nincs pénze ilyesmire. Ebben lenne fontos szerepe a világszintű Zöld Klíma Alapnak, de uniós részről „döcögősen mennek” a felajánlások.

Hazánk komolyan veszi a klímaváltozást, egymilliárd forintot ajánlott fel az alapba és a többi EU-tagállamhoz hasonlóan mi is 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállalunk, közölte Lukács Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikai főosztályvezetője. Magyarország nagyon sikeres a kibocsátás-csökkentésben, 36 százaléknál járunk 1990-hez képest (igaz, arra nem tért ki, hogy ebben mekkora szerepe van a szocializmusból örökölt korszerűtlen iparágak leépülésének). Arra is felhívta a figyelmet, hogy hazánk csak az uniós üvegházhatású gázkibocsátás 1,4 százalékárt felel, miközben az EU részesedése 9 százalék világszinten.

„A világnak tök mindegy, hogy abbahagyjuk vagy megkétszerezzük a kibocsátásunkat”, mert az egy közepes kínai városéval egyenlő, szemléltette ugyanezt Bart István, az Energiaklub társelnöke. Ettől függetlenül fontos odafigyelnünk a kérdésre, hogy lépést tudjunk tartani a világ fejlődésével és ne kerüljünk versenyhátrányba, de a kormány csak a szavak szintjén támogatja ezt. Amikor viszont konkrét döntések vannak, mindig másik irányba megy el, sőt, fékezi a magyar gazdaság klímabarát átalakítását. Példának hozta fel a nem szociális alapú, hanem mindenkire kiterjedő rezsicsökkentést, ami a gazdagokat pazarlásra ösztönzi, vagy az uniós energiahatékonysági támogatások visszavonását a lakosságtól.

Hiába vagyunk elfoglalva a hazai és uniós termelésű szén-dioxid mennyiségével, ha ezt csak azzal csökkentettük, hogy „áttoltuk” más országokba.
A fogyasztásunk nagyjából ugyanannyit állít elő, mint korábban, a légkörnek pedig édesmindegy, hogy Kínából vagy Magyarországról származik ugyanaz a szén-dioxid.
Forrás: index.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.