Nagyon drága a KKV-k banki átutalása

Drámai hatása is lehet annak, ha egy vállalkozást nagymértékben sújt a bankok által átutalási költségként továbbterhelt tranzakciós illeték. Éves szinten ez akár több százezres kiadást is jelenthet egy kisvállalkozásnál – hívta fel a figyelmet a Reconcept Kft. blogbejegyzésében.

A tranzakciós illeték költségnövelő hatásának nagyságrendje többek között függ a vállalkozáson átfutó pénzforgalomtól, a működési marzstól és az áfa-pozíciótól is. Feltételezve, hogy minden kifizetés bankszámláról történik, a vállalkozás terhelése a nettó költségek és ráfordítások (beleértve a nyereségadókat is), a rájuk rakódó forgalmi adó 3 ezrelékével, valamint a bevételeken keresztül beszedett, a levonásokkal korrigált, fizetendő áfa 3 ezrelékével nő. Ez azt jelenti, hogy minden feltétel változatlansága esetén fél százalékkal nőhet a cégek teljes költsége.

Egy 4-5 millió forint havi forgalmú cégnek és néhány alkalmazottjának évente összesen akár 300-400 ezer forintnyi bankköltséget kell fizetnie csak azért, mert használja a bankszámláit – írta blogbejegyzésében a Reconcept. Ez komoly versenyhátrány az eurózónában működő versenytársakkal szemben. Különösen drámai lehet a hatás a nagy forgalmú, alacsony marzzsal működő vállalkozásokra (nézve, például a kereskedő cégekre), főként, ha a versenytársak egy része jóval nagyobb méretű.

Mikrovállalkozások esetén a tulajdonosok költségeivel is számolni kell. A legkisebb cégeknél ugyanis a cégtulajdonos üzleti és magán “zsebe” tulajdonképpen ugyanaz. Ha a tulajdonos szabályosan jár el (bért fizet magának, nemcsak osztalékot), akkor 100 ezer forint magánszemélyként, bankkártyával vagy átutalással történő elköltéséhez, cégként és magánszemélyként 1200-1500 forint bankköltség (átterhelt illeték és átutalási díj) kapcsolódik. (Ide kell érteni a járulékok elutalásának illetékét is, hiszen akkor is kell tranzakciós illetéket fizetni, ha adót utal valaki.) Ha készpénzben gondolkodunk, akkor ez a teher tovább emelkedik: így a bankköltségek már a nettó árbevétel 1,2-1,5 százalékát teszik ki. Ez nagyon komoly összeg, ha a vállalat eredményessége, marzsa felől közelítjük meg.

Persze, felmerül a kérdés: érdemes-e a bankszámla-kezelési gyakorlaton változtatni vagy esetleg új bankot keresni? A nagy cégeknek van mozgásterük, valamennyire csökkenteni tudják a terheiket. Több multi például külföldről utalja a béreket, az egy összegben 6 ezer forintnyi teherrel kiutalt forrásból. A külföldi banki tranzakciókat nem sújtja a hazai illeték. A kisvállalatok ezt nem tudják megtenni. A számlavezetés külföldre telepítése normál vállalkozások számára nehezen járható, mert nagyon drága külföldről rendszeresen forintot visszautalni, a napi kapcsolattartás nehézkes és persze nyelvi akadályok is felmerülhetnek.

Van megoldás?

Megoldás lehet olyan céges számlacsomagok felkutatása, amelyek nem minden költséget hárítanak a vállalkozóra. E csomagok azonban általában más kötelezettségek vállalásával járnak. Ésszerűnek tűnik, ha a számlakiegyenlítési gyakorlatba, utalási rutinba fokozottan beillesztik a cégek, hogy egy bizonyos összeghatár elérése esetén fix összegű a terhelés. A tranzakciós illeték esetén ez az összeghatár 2 millió forint, ezt nyilván árnyalja a “normál” utalási díj maximuma is.

A tranzakciós adó hosszú távú jelenléte szinte biztosan azzal jár, hogy ha települnek is hazánkba újabb cégközpontok vagy multinacionális vállalatok pénzügyi alközpontjai, célszerűbbnek látják majd pénzforgalmuk egy részét másik országban bonyolítani.

A tranzakciós adó jövő évi szabályozásának pontos kialakításakor ezt a szempontot is célszerű lenne megfontolni – véli a Reconcept céges tanácsadó.

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal