Rövid távon támaszt nyújt a forinteszközöknek, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megállította a kamatcsökkentési ciklusát, ugyanakkor kockázatot jelent, hogy alacsonyabb a magyar irányadó ráta, mint a lengyel. Elemzők szerint mégis sokáig maradhat az 1,35 százalékos kamat.
Több mint tíz forinttal is gyengülhet a forint árfolyama jövőre a Commerzbank elemzői szerint, pedig a hazai deviza kedden még sokat erősödött azután, hogy az MNB megállította a kamatvágásokat. A ciklus befejezésének hírére a forint árfolyama 310-es szintről 307-ig erősödött, majd 308 körül stabilizálódott, ahol azóta is mozog a kurzus.
Kedden a jegybank 15 bázisponttal, 1,35 százalékra vágta a kamatot, így a ráta alacsonyabb lett, mint az 1,5 százalékon álló lengyel kamatszint. A legtöbb szakértő arra figyelmeztet, hogy Magyarország kockázatosabb, mint Lengyelország, hiszen a hazai adósság a befektetésre nem ajánlott kategóriában van, és a kötvények hozama is magasabb, mint a lengyeleké. Ráadásul nemcsak a kockázatokkal lehet gond, hanem az inflációval is.
Az idei év elején még rekordalacsony szintre zuhant a magyar fogyasztói árindex, miután januárban a statisztikai hivatal 1,4 százalékos árcsökkenést mért éves alapon. Fél év alatt azonban több mint 2 százalékponttal emelkedett az index, így júniusban már 0,6 százalékos áremelkedést mértek. A növekedés pedig folytatódni fog a piaci elemzők és az MNB szerint is, a kérdés csak az, hogy a pénzromlás milyen gyorsan emelkedik. Ha van is némi bizonytalanság az árak alakulásának kapcsán, annyi biztos, hogy az infláció hamarosan meghaladhatja az 1,35 százalékos alapkamat mértékét, vagyis a reálkamat az év folyamán negatívvá válik.
Gárgyán Eszter, a Citi vezető közgazdásza úgy kalkulál, hogy a reálkamat idén novemberben lehet negatív, miután bázishatások miatt nő az infláció. A lakossági fogyasztás élénkülésével pedig a kockázatok a magasabb infláció irányába mutatnak.
Ennél is fontosabb – amire felhívják a figyelmet a Commerzbank elemzői –, hogy az előretekintő reálkamatláb is nagymértékben mínuszos előjelű lesz, miután 2016-ban a nemzeti bank előrejelzése alapján is visszaemelkedik az infláció a 3 százalékos cél közelébe, Matolcsy György MNB-elnök pedig kedden hangsúlyozta, hogy nagyon hosszú ideig nem szeretnének változtatni a kamat mértékén.
Gárgyán Eszter szerint Matolcsy addig szeretné alacsonyan tartani az alapkamatot, ameddig csak lehetséges, de az elnök nem határozott meg konkrét időpontot: mivel az MNB aktívan szeretné támogatni a gazdasági növekedését, így bizonyára ódzkodni fognak a kamat emelésétől. Még akkor sem kell majd emelniük feltétlenül, ha az infláció a 3 százalékhoz közel kerül, mert a cél körül a közelmúltban bevezetett 1 százalékpontos toleranciasáv rugalmasabb monetáris politikát biztosít a döntéshozók számára.
Mindezek miatt az MNB várhatóan nem kényszerül arra, hogy idén kamatot emeljen, de akár még jövőre is tarthatják az 1,35 százalékos rátát. A Citi szakértője úgy véli, hogy az alapkamat 2016 negyedik negyedévében emelkedhet először, vagy még ennél is később. A legnagyobb kockázatot viszont az jelenti, ha a Federal Reserve (Fed) szigorúbb politikát folytatna a vártnál, vagy pedig olvadna Magyarország fizetési mérlegének többlete. Ezek a tényezők pedig kamatemelésre késztethetik az MNB-t.
Gárgyán szerint a jelzálog-fedezetű devizahitelek átváltásával – amelynek a kamatát a három hónapos BUBOR-hoz kötötték – az irányadó ráta emelésének kérdése különösen a 2018-as tavaszi parlamenti választások előtt lesz politikailag érzékeny történet.
Forrás: vg.hu
