NEM lehet más a politika!

Határozott célkitűzésem, hogy kerülöm a politikát, nem foglalok állást ilyen kérdésekben. Most – ha megengedik-, akkor mégis kivételt teszek.

Megjelent a hír, hogy Schiffer András, az LMP alapítója, vezetője távozik a politikai közéletből, lemond a társelnöki posztról és a parlamenti mandátumról egyaránt, a továbbiakban ügyvédként fog dolgozni. Párttagságát viszont megtartja. Hitt abban, hogy lehet más a politika (LMP), de talán mégse….

Szerinte nincs meg a szellemi erőtér, ami stabilitást adna egy rendszerkritikus politikának, enélkül pedig egy párt nagyon nehezen tud áttörni. Ebben egyébként teljesen egyetértek vele.

Még egy mondatot ragadnék ki az interjúból, amely vele készült:  “Az viszont kétségtelen, hogy bár állampolgárként, újságolvasóként is erre számítani lehetett, de mégis, a pártringbe, a parlamenti ringbe bekerülve annyi szart szippant be az ember, ami egyszerűen mérgez! Főleg, ha viszonylag kis hadsereg élén kell folyamatosan a tűzvonalban lenni.”

Azért “ragadtam tollat”, mert az eset rendkívüli. Egyrészt alig látni politikust, aki belefáradva, kiégve visszamegy a szakmájába (sokuknak a politika az igazi szakmája, szóval nincs is valós alternatíva…), másrészt ritka pillanat ez azért is, mert komolyabban belelátunk a politika undorító világába. Miközben a politikusaink rondábban viselkednek, mint az ovisok a homokozóban (elnézést az ovisoktól), képtelenek normális párbeszédre, együttműködésre, csak a “szarlapátolás” folyik. Ezt nézni is borzasztó, nem csinálni. Aki egyszer is megpróbált parlamenti közvetítést nézni, az tudja, hogy miről beszélek. Megértem, hogy oly gyakran üres a parlamenti ülésterem.

Értelmes ember kerüli a politikát

Nem is kell költői kérdéseket feltennem, egyből kezdhetem a válasszal. Ez a közéletiség, ez a hangulat az oka annak, hogy értelmes, szakmailag képzett, erkölcsös, stb. emberek távol maradnak a politikától – pedig időnként van olyan gondolatuk, hogy tenniük kellene valamit a közügyekért.

Nem kívánom elemezni, hogy miért jutottunk ide, inkább a lakosság felelősségét hangsúlyoznám: mi (is) tehetünk róla, hogy itt tartunk. Mi sem vagyunk képesek értelmes párbeszédre családi, baráti körben! A média felelőssége is óriási! Miért hagyjuk, hogy így legyen? És az eredmény tisztán látható: a rendszerváltás óta ilyen a közélet, értelmes párbeszéd, közös munka soha egyetlen kérdésben nem történt, inkább csak ellenkezés. Még a teljesen egyértelmű és jó kezdeményezéseket sem támogatják, mert a másik szekértábor találta ki.

És már be is fejezem, mert érzem, hogy elragad az indulat – ami valószínűleg a legnagyobb oka a kialakult helyzetnek. :)

A fentieket teljesen pártállás és állásfoglalás nélkül írtam. Sem LMP, sem MSZP, sem Fidesz, sem más oldalról nem közelítem meg a kérdést, úgy lenne hibás az ilyen megközelítés, ahogy az lenni szokott!

Sajnálom, hogy ez a helyzet, mert az ország más jövőt érdemelne. Sajnálom, hogy úgy adjuk át a “stafétát” gyermekeinknek, hogy ebbe a megmérgezett légkörbe kerülnek bele és esélyük sincs az újrakezdésre. Amilyen próbálkozás a fiatalok részéről történt (internetadó, oktatási rendszer), az mind úgy végződött, hogy inkább elmenekültek, semhogy felvállalnák ezt az ízléstelen és szemét harcot, amely csak megmérgezi és tönkreteszi az embert…..

Tatár Attila

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.