Németország: a modern gyarmatosítás

A második világháború után a kettéosztott Németország nyugati felén elképesztő sebességgel kezdődött meg az újjáépítés, és az 1990-es újraegyesítésre az NSZK Európa egyik legfőbb gazdasági hatalma lett. Az újraegyesítés okozta gondok kicsit visszavettek ebből a lendületből, 2010-re azonban olyan korszakba érkeztünk, melyben már megkérdőjelezhetetlen a német gazdasági hegemónia Európában.

A német tőkeállomány 1870-2010

A német nettó külföldi tőkeállomány 2010-re – elképesztően gyors növekedéssel – ismét az 1910-es (jobb szó híján: imperialista) szintet megközelítő mértékűre nőtt.  Jelenleg csak Japán esetében nagyobb ez a mutató a németnél.
A grafikonon az is látszik, hogy Németország a tőkeállományának nemzeti jövedelemhez viszonyított arányában (trendeket tekintve) a 20. században nagyjából hasonló utat járt be, mint Nagy-Britannia vagy Franciaország. Az, hogy a grafikon szerint a német tőkeállomány jelenleg az egy éves német nemzeti jövedelem alig több mint 400 százaléka, pedig egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez nominálisan is kisebb lenne a francia vagy brit adatnál. A második világháború után a német tőkeállomány és a nemzeti jövedelem aránya nem kúszott vissza az első világháború előtti szintre (ahogyan a brit vagy a francia adat), nagyrészt a német ingatlanok újraegyesítés utáni leértékelődése és a német cégek viszonylagos alulértékeltsége miatt van, nem pedig azért mert Németország kevesebb tőkét tudott volna felhalmozni, vagy érdemben kevéssé lenne tőkeintenzív a német gazdaság, mint a brit vagy a francia.

Néhány ország nettó külföldi tőkeállománya az éves NNI százalékában

Az NNI a Net National Income (nettó nemzeti jövedelem) rövidítése.

Paradox módon tehát Németország gazdaságilag részben jól járt az első világháborúban elszenvedett vereséggel azáltal, hogy elesett a német gyarmatbirodalom felépítésének lehetőségétől. A nagy gyarmatbirodalmak összeomlása ezért nem érintette érzékenyen a német gazdaságot, ekkor ők már teljesen más módon gyarapították a külföldi tőkeállományukat.

A németek tehát végül nem gyarmatosítással, hanem a brutális külkereskedelmi többletükből tudtak külföldi eszközöket szerezni.

2013-ra német külkereskedelmi többlet meghaladta a kínait is, ezzel Németország vált nominálisan is a világ leghatalmasabb külkereskedelmi többletével rendelkező államává.

Németország ötévnyi külkereskedelmi többletéből meg lehetve vásárolni Párizs minden egyes ingatlanját.

A fenti grafikonon jól követhető a német külföldi tőkeállomány növekedésének gyorsasága is, ebben a tekintetben lehagyják Japánt is. Ha ez a növekedés nem lassul, akkor Németország 20-30 éven belül olyan mértékűvé bővíti a külföldi tőkeállományát, mellyel csak a gyarmati időkben mért brit és francia arányok vetekednek. Németország külföldi tőkeállománya már most is akkora, hogy akár kisebb országokat is birtokolhatnának vele, és valószínűleg még nagyobbra nő majd. A világszerte megtalálható német gyárak, német tulajdonú ingatlanok vagy a németeknek törlesztendő hitelek mind-mind ezt az állományt gyarapítják.

Összegezve: Ha a dolgok így mennek tovább, nemsokára arra ébredünk, hogy a fél világ a németeké lesz.

Forrás: alapblog.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal