NHP szerepe a KKV hitelezésben

Csak nagyon korlátozott mértékben sikerült elérni a Növekedési Hitelprogram eredeti célját, azaz a kkv-k hitelhez jutásának elősegítését, és ezen keresztül a szektor beruházási aktivitásának növelését – állapítja meg saját adatfelvétele alapján az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet.

A kutatóműhely elemzése szerint kevés olyan cég jutott hitelhez az NHP-n keresztül, amelyek e nélkül nem jutottak volna hitelhez, illetve e konstrukció nélkül beruházási aktivitásuk csökkent volna. Az elemzést teljes terjedelmében közöljük.

A vizsgált négy időpontban – 2013 és 2014 októbere között – a KKV-k közel 60%-a rendelkezett valamilyen banki hitellel. A hitelek típusát tekintve a forgóeszköz hiteleket (beleértve a bankszámlahiteleket) alkalmazták a legnagyobb arányban mind a négy alkalommal. A forgóeszköz hitelek aránya az első három időpontban 46,2% és 47,0% között mozgott, majd 2014 októberére kis mértékben nőtt: elérte a 48,8%-ot. A második leggyakoribb típust a beruházási hitelek adták, amelyek aránya 2013 októberéről 2014 októberére 26,5%-ról 23%-ra csökkent.

KKV Körkép négy adatfelvételének (2013. október, 2014. január, 2014. április, 2014. október) keretében a banki hitelfelvétellel és az NHP-vel kapcsolatban kérdeztük meg a kis- és középvállalkozások vezetőit (1505 fő). Az eredmények alapján elmondható, hogy a kis- és közepes vállalkozások közel 60%-a rendelkezik valamilyen banki hitellel, a leggyakrabban forgóeszközhitellel (beleértve a bankszámlahiteleket). A legnagyobb arányban azoknak a cégek van hitele, amelyek legfeljebb 50%-ban exportálnak, illetve azoknak, amelyek azt várják, hogy beruházásaik volumene változni fog. A vállalkozások többsége forint alapú, míg nagyjából 30%-uk euró alapú kölcsönt vett igénybe. Minden ötödik KKV igényelt kölcsönt a Növekedési Hitelprogram keretében, többségük beruházási hitelhez vagy forgóeszközhitelhez folyamodott. Azok a vállalkozások, amelyek jelenlegi üzleti helyzetüket pozitívan értékelik, inkább éltek a hiteligénylés lehetőségével, mint azok, akik kedvezőtlennek látják helyzetüket.

Deviza-, deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forintkölcsönnel való kiváltására fordítható hitellel rendelkezők aránya egy év alatt megduplázódott (a 2013. októberi 4,2%-ról 2014 októberére 8,4%-ra emelkedett). A vállalkozásoknak csupán csekély aránya (0,7%-2,7%) rendelkezett uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitellel.

A forgóeszközhitellel rendelkező cégek között vállalatméret szerint nem figyelhető meg jelentős eltérés. A beruházási hitellel és a deviza-, deviza alapú kölcsön vagy pénzügyi lízing forintkölcsönnel való kiváltására fordítható hitellel rendelkező cégek között kis mértékben nagyobb a 100-249 fő közötti cégek aránya a kisebb vállalkozásokhoz képest.

A legnagyobb arányban azok a cégek rendelkeznek forgóeszközhitellel, amelyek azt várták, hogy a beruházásaik volumene változni fog az elkövetkező hat hónapban.  A hitellel rendelkező cégek többsége forint alapú kölcsönt vett fel. A felvett devizahitelek közül az euró hitelek aránya a legmagasabb. Az adatfelvétel négy hulláma során nagyjából 30% körüli volt az euró alapú hitellel rendelkező cégek aránya. Svájci frank alapú hitele csupán csekély számú vállalkozásnak volt.

Az ágazatokat tekintve a feldolgozóipari vállalatok vettek fel a legnagyobb arányban euró alapú hitelt, vállalatméret szerint pedig a 100-249 főt alkalmazók.

Az NHP keretében hitelt igénylő KKV-k

A négy vizsgált időszakban 20% körül mozgott azon cégek aránya, amelyek a NHP keretében vettek fel hitelt. Eredményeink szerint a hiteligénylők aránya 2014 áprilisában volt a legmagasabb (23%), míg 2013 októberében a legalacsonyabb (20%).

A vállalkozások legnagyobb arányban beruházási hiteleket és forgóeszközhiteleket (beleértve a bankszámlahiteleket) igényeltek mind a négy időpontban. 2013 októberében (52%) és 2014 októberében (57%) a forgóeszközhitelek, míg 2014 januárjában (50%) és áprilisában (58%) a beruházási hitelek voltak a legnépszerűbbek.

A vizsgálat időtartama alatt a NHP-t igénybe vevő cégek körében nőtt azok aránya, akik jelenlegi üzleti helyzetüket jónak (15%-ról 22%-ra) vagy kielégítőnek (20%-ról 23%-ra) látják, ezzel párhuzamosan pedig csökkent azok aránya, akik üzleti helyzetüket rossznak (28%-ról 11%-ra) tekintik.

Az eredmények azt mutatják, hogy az NHP keretében a kereskedem és az ingatlanügyletek területén tevékenykedő cégek leginkább forgóeszköz hiteleket, míg az építőipari és a feldolgozóipari cégek elsősorban beruházási hiteleket vettek igénybe. Az uniós támogatás önrészét vagy előfinanszírozását fedező hitelt kizárólag feldolgozóipari és kereskedelmi cégek vettek igénybe, közülük is főként azok, akik legalább 50 alkalmazottal rendelkeznek.

Az adatfelvétel eredményei arra utalnak, hogy az NHP eredeti célját, azaz a kkv-k hitelhez jutásának elősegítését, és ezen keresztül a szektor beruházási aktivitásának növelését, csak nagyon korlátozott mértékben sikerült elérni. Kevés olyan cég jutott hitelhez az NHP-n keresztül, amelyek e nélkül nem jutottak volna hitelhez, illetve e konstrukció nélkül beruházási aktivitásuk csökkent volna.

Főbb kulcsszavak: Hitel termék, Vállalat Cimkék:

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások