Növekvő népesség, éhezés várható?

El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Az ENSZ szerint ez a jövő egyik nagy kérdése. Műhúst eszünk, vegetáriánusok leszünk vagy éhezni fogunk – vagy a helyzet nem is olyan szélsőséges, mint első ránézésre gondolnánk.

Az ENSZ legutolsó előrejelzése szerint a Föld népessége 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszeripari vállalatait tömörítő szervezet szerint 2050-re komoly ellátási zavarok léphetnek fel, ha a jelenleginél 2 milliárddal több embert kell élelmezni. Ma, több mint 800 millió ember nem jut alapvető élelmiszerekhez. Fekete-Afrika legtöbb országában, Afganisztánban, Mongóliában, Nepálban, Peruban vagy Haitin tömegek éheznek és kevesebb mint fele annyi kalóriához jutnak, mint a fejlett országokban. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy tíz év múlva közel 3,4 milliárd ember fog vízhiánnyal sújtott területen élni, főként Afrika és Ázsia egyes területei vannak veszélyben. Az évszázad végére pedig kétszer annyi élelemre lesz szükség a Földön, mint ma. Az, hogy a probléma mennyire összetett, jól jelzi, hogy miközben lassan egymilliárd ember éhezik, több mint kétmilliárd túlsúlyos.

Az ötvenes években 2,5 milliárd ember élt a Földön és 400 millióra tették az éhezők számát, most a 7,3 milliárdból 800 millióról mondják, hogy éhezik, ami azt jelenti, hogy miközben megháromszorozódott a lakosság, az éhezők száma felére csökkent. Egészen extrém példák is vannak. Kínában például az elmúlt húsz évben megduplázódott a húsfogyasztás. Ma egy kínai éves átlagban egy kiló hússal többet eszik, mint egy magyar ember és a világ szójatermesztésének harminc százalékát a Kínai import veszi fel. Indiában is sokkal jobb lett a helyzet, mint volt.

Ugyanakkor ez egy nagyon sérülékeny dolog, hiszen az élelmezés miatt annyira kizsákmányolták a földalatti vízkészleteket, hogy az a későbbiekben még okozhat nagy bajokat. Vagy ott van Afrika, az éhezés emblémája a világban, ahol azok a területek, ahol van víz és ami Afrika éléstára is lehetne, jelenleg külföldi nagyvállalatok termelnek élelmiszert és elviszik onnan. Vagy például, ha azt halljuk, hogy éhezés, nem gondolunk például Európára, pedig itt is hatalmas a szórás. A mai technológiákkal mindenesetre lehet annyi élelmiszert előállítani, hogy senki ne éhezzen a világban. Infrastrukturális, elosztási és politikai problémák akadályozzák ezt. A jövőt tekintve pedig nem vagyok borúlátó a népesedés miatt. Az eddigi tapasztalatok szerint az emberiség eddig még mindig képes volt alkalmazkodni a kihívásokhoz, lehet azzal számolni, hogy ez a jövőben is így lesz.

„Az erőforrásaival is jobban gazdálkodik és a hatékonysága is rengeteget fejlődött az agráriumnak – mondta Horn Péter akadémikus . – Ma egy liter tej előállításához harmad annyi vizet és takarmányt használunk és tized annyi termőterületet köt le, mint ötven évvel ezelőtt. Amíg egy hektár területen 1,5 tonna kukoricát tudtunk előállítani, ma 6-7 tonnát, az USA még ennél is többet 11 tonnát. Búzából, rizsből is öt-hatszoros az átlag ma. Persze erre szükség is van, hiszen nemcsak több az ember, de többet is fogyaszt.”

Génmódosítás kérdőjelekkel

A génmódosítás már most is jelentős hozamnövekedéseket jelent a növények esetében. Vannak azonban olyan országok, amelyek elzárkóznak ettől a technológiától. Éppen azért, mivel egyelőre nincsenek megbízható eredmények az ilyen termékek hosszú távú hatásairól. Magyarországon is tiltott a GMO kezelt vetőmagok és növények használata.
„Ideig-óráig ellen lehet állni, de hosszútávon egész biztosan nem kikerülhetőek a génmódosított fajták – mondta Horn Péter. – Már hetven új fajtát hoztak létre így és a világ legnagyobb tudományos kapacitású országai fejlesztik ezt a technológiát. Fantasztikus a fejlődés van ezen a téren, ma már képesek egy génnek csak a töredékét módosítani, kicserélni. Azokra a félelmekre, amelyek az esetleges káros hatásokról szólnak, azzal szoktam reagálni, hogy Amerikában a sertésekkel, amely az orvostudományban modellállata az embernek, ötödik generáció óta etetnek GMO takarmányt és eddig még nem találtak közöttük amelyiknek ettől bármi baja lett volna.”

A tudomány segít?

Új élelmiszerfajták előállítása, rovarok, műhús, tengeri moszat és 3D nyomtatóval elállított ételek – ez lenne a megoldás az éhezés ellen? A tudomány mindenesetre dolgozik azon, hogy akár laboratóriumban is képes legyen előállítani húst, vagy porrá tört alapanyagokból, adalékok hozzáadásával fúvókán keresztül, 3D nyomtatón lehessen ételeket juttatni oda, ahol nincs.

„Úgy gondolom, bármilyen mesterséges irányba indulunk el, aligha tudunk hatékonyabb rendszereket létrehozni, mint amit a természet és az evolúció évezredek során kiszelektált.   A mezőgazdaság csúcstechnológiai ágazat, amiben a legmodernebb high tech megoldásokat alkalmazzák. Izraelben nem ritkaság, hogy a tehenészetekben olyan szenzorok vannak az állatok bendőjében, amelyek jelzik, ha magasabb a hőmérsékletük, vagy kórokozó támadta meg a szervezetüket, ebből pedig tudják, hogy mikor kell gyógyszert adagolni, vagy mondjuk egy vízhűtéses folyosón átsétálnia a tehénnek ahhoz, hogy a legoptimálisabban fejlődhessen. A mezőgazdaság olyan chipeket is alkalmaz már például gyümölcsfákban, amelyek figyelik a nedvkeringést és ez alapján lehet az öntözést vagy a növényvédőszereket adagolni. Egyértelműen látható, hogy miért lesz mindenütt a világban az agrár- és élelmiszeripar az elkövetkező 10-20 évben az egyik legjobban fejlődő szektor a gazdaságban.

És a pazarlás….

Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Hiába éheznek százmilliók, becslések szerint ennek mintegy 30-50 százalékát, vagyis 1,2-2 milliárd tonnát nem eszünk meg, eldobjuk . Ez a mezőgazdasági termelés, a feldolgozás és a szállítás során használt természeti és energiaforrások pazarlását is jelenti. Havonta legalább 14,8 kilogramm ételt vagy ételmaradékot dob a szemétbe egy átlag amerikai az ENSZ élelmezésügyi szakértői szerint. Az európaiak sem sokkal maradnak el az amerikaiak mögött. Itt egy átlagos keresetű ember évente 180 kilogramm ételt dob el. Az Unióban elpazarolt élelmiszer 42 százaléka a fogyasztóktól származik, és a vásárolt élelmiszerek negyede végzi hulladékként. Ráadásul a pocsékoláshoz már olyan ázsiai országok is csatlakoztak, ahol korábban pusztított az alultápláltság. Kínában például évente csaknem 200 milliárd jüan, vagyis 8 ezer milliárd forint értékű élelem vész kárba. Kiszámolták, az ott hulladékká váló élelemmel több mint 200 millió embert lehetne jóllakatni.

Az Európai Unió hulladékkezelésre vonatkozó irányelve tiltja a vendéglátásban keletkező élelmiszer maradék emberi fogyasztását vagy takarmányként való felhasználását. Portugáliában  elérték, hogy a helyi jogszabályok finomodjanak és olyan programot valósítottak meg, amelyben önkéntesek gyűjtik össze a fel nem szolgált ételeket és juttatják el a rászorulókhoz.

Forrás: vg.hu

Amennyiben érdeklik a fenti kérdések, további fontos részleteket tudhat meg a világ élelmezési kérdéseiről, a víz és termőtalaj szükséglet várható alakulásáról a Befektetői Iskola EXTRA előadásán.

 

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal