Összességében, statisztikailag jól jártak

A Magyar Bankszövetség tovább árnyalta a Rogán Antal által a múlt héten megpendített számokat az elszámolás áldásos hatásaival kapcsolatban.

A Magyar Bankszövetség a bankok megkérdezése alapján úgy becsüli, hogy az átlagosnak számító devizahiteles ügyfelek számára az elszámolás és a forintosítás nyomán a havi törlesztőrészlet átlagosan 20 százalékkal csökkent – mondta Becsei András, a szervezet alelnöke, az OTP Jelzálogbank vezérigazgatója. A magyar bankszektor számára az elszámolás mintegy 1000 milliárd forintos terhe a banki tőkeállomány harmadára rúg. Ez nagyságrendileg azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárra 100 ezer forint jut.

A bankok elszámoltatása komoly siker – állapította meg a Fidesz-frakció. A szervezet szerint a Bankszövetség mai tájékoztatása és az eddig nyilvánosságra került adatok alapján a deviza alapú hitellel rendelkező családok többségének a forintosítás miatt megszűnt az árfolyamkockázata, gyakorlatilag minden devizahitelesnek ez év januárjához képest csökkent a tartozása és a devizahitelesek több mint négyötödének egyértelműen csökkent a törlesztőrészlete.

A szervezet úgy számolja, hogy az “átlagos”, azaz nem problémás, teljesítő hiteles (ide a szűk félmillió élő szerződés fele tartozik) 82 százaléka számára a törlesztőrészlet csökkent, 16 százalék számára nincs jelentős változás, míg 2 százalék számára nőtt. Bár e számok más módszerrel készültek, mégis érdemes azokat összevetni a Rogán Antal fideszes frakcióvezető által a múlt héten közöltekkel: a politikus szerint a banki elszámolásban érintett devizahitelesek 51 százaléknak egyértelműen csökkent 26 százaléknál nagyjából változatlan maradt vagy kismértékben csökkent a törlesztőrészlete, a fennmaradó 23 százaléknál pedig “bizonytalan”, hogy miként változott.

Az adósok öt archetípusát vette sorra Becsei. Az egyik az árfolyamgátba be nem lépett ügyfél, akinek a törlesztője most átlagosan 20-25 százalékkal mérséklődött – fontos azonban hozzátenni, hogy az eredeti feltételek és a jelenlegi devizaárfolyamok mellett mára az eredetihez képest 50 százalékkal nőtt volna a havi törlesztőjük.

A másodikba az árfolyamgátas egykori devizahitelesek tartoznak, akik esetében a gyűjtőszámla jellemzően lenullázódott. (Összességében az árfolyamgátba belépett ügyfelek jártak az elszámolással a legjobban.) A harmadik szegmens az ominózus két százalék, akik törlesztője nőtt, ide alapvetően a türelmi idős konstrukcióban lévők, valamint a jenben eladósodottak tartoznak.

A negyedik típus a nem teljesítő hiteleseké, (ezek aránya mintegy 18 százalék), akiknél az elszámolás és forintosítás nyomán a hátralék csökkent vagy az esetek harmadában el is tűnt (ahogy Becsei fogalmazott: az utóbbiak új esélyt kaptak). Az ötödik kategóriába tartozó ügyfeleknél (akiknek főleg személyi kölcsönben és deviza alapú autóhitelben ülnek) pedig nem volt forintosítás, csak elszámolás, így az utóbbi csak részben tudta ellensúlyozni az árfolyamhatást.
Forrás: napi.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal