Ratkó-generáció és a gyógyszerellátás

A megszorított gyógyszerkasszát is feszegeti az ötvenes években születettek népes tábora.

Az úgynevezett Ratkó-generáció mostanság kezdi elérni azt a kort (60-65 év), amikor a népbetegségek – mint például a magas vérnyomás, cukorbetegség – tömegesen jelentkeznek, és rendszeres gyógyszerszedőkké válnak – mutatott rá Zalai Gábor, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnökségi tagja. Emiatt becslések szerint évi 200 ezer új páciens jelenik meg a következő években az egészségügyi ellátásban – mondta lapunknak –, kétszer annyi, mint az 1953 és 1957 között születettek belépését megelőzően.

A demográfiai trend nemcsak az orvos- és forráshiánnyal küszködő ellátórendszer szempontjából problémás, hanem a gyógyszerkasszára is fokozott súllyal nehezedik. Ebből a szempontból nem a legszerencsésebb pillanatban csökkentették a 2011-es „nagy kasszavágással” a gyógyszertámogatásra fordítható forrásokat. Akkor a „fenntarthatóság és stabilitás” érdekében 120 milliárd kivonásával és átcsoportosításával 221 milliárd forintra csökkentették a vényköteles gyógyszerek támogatását. „A magyar gyógyszerkiadások nagysága azóta lényegében stagnál, vagyis a gyógyszerkassza évek óta nem kapja meg azokat a forrásokat, amelyek biztosítanák a magyar lakosság számára az Európában rendelkezésre álló gyógyszerkinccsel elérhető gyógyulási esélyeket” – hangsúlyozta Zalai Gábor.

Közben a magyarok egészségügyi mutatói drámaian rosszak: a születéskor várható élettartam és az egészséges évek száma tekintetében Magyarország a férfiak és a nők esetében is a sereghajtók közé tartozik az OECD-országok között, csak Mexikóban rosszabb a helyzet. A keringési rendszerhez köthető magyar halálozási ráta az egyik legmagasabb Európában, a cukorbetegek száma az elmúlt tíz évben megduplázódott, és kevés európai országban halnak meg többen ezzel összefüggésben, mint Magyarországon.

Noha az állam kevesebbet költ gyógyszertámogatásra, a lakosság egyre többet fordít nem támogatott orvosságokra – derül ki a Policy Agenda tavalyi elemzéséből. A kormányváltás évében, 2010-ben még 35 721 forint állami támogatás jutott állampolgáronként, ez 2013-ra 16 százalékkal 29 922 forintra csökkent. A KSH kiskereskedelmi adataiból viszont az derül ki, hogy 2010-ben 40 600 forintot költött fejenként a lakosság gyógyszerre, gyógyászati cikkre, míg 2013-ban már 45 600 forintot, 12 százalékkal többet.

A forráshiány következtében számos új, innovatív készítmény vár még befogadásra, köztük olyanok, amelyek az eddigieknél szignifikánsan jobb terápiás eredményt mutatnak, és nem is feltétlenül drágábbak – mondja Zalai Gábor. Jó példa erre egy új gyógyszer a nem kissejtes tüdőrák kezelésére, amelynek halálozási rátája nálunk a legmagasabb világszerte. Az érintett orvosság elérhető már szinte mindenhol a környező országokban, nálunk viszont két éve vár befogadásra. Bizonyos készítmények esetében a gyártók már be sem nyújtják a támogatási kérelmet, hiszen a magyar árszint olyan mélyen az európai alatt van, hogy a magas – évi 60–75 milliárd forintra rúgó – gyógyszeripari különadóterheket is figyelembe véve nem éri meg hazánkban forgalmazni az adott gyógyszert.
Forrás: vg.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások