A Xetra kereskedési rendszer decemberi budapesti bevezetésének egyik fontos hatása lehet, ha megjelennek a robotok itthon is.
Ezzel a befektetők is nyerhetnek, alacsonyabb lehet ugyanis a kereskedés egyik költsége, a vételi és eladási ajánlatok közötti különbség. Interjú Csáky Attilával, az UnicreditBank ügyvezető igazgatójával.
– Hogyan befolyásolja a rendszercsere a külföldi kereskedők hozzáférését a magyar piachoz?
– Alapvetően bővíti, hiszen a jelenleg használt MMTS egy szűkebb felhasználói körrel rendelkező rendszer. A Xetra ezzel szemben képes kiszolgálni újfajta, modern technológiákat is. A legnagyobb meglepetést az úgynevezett HFT, azaz high frequency trading jelentheti.
Ezek robotok, automatizált számítógépes rendszerek, amelyek az ajánlati könyv két oldalára állnak be, tehát a legjobb vevő fölé és a legjobb eladó alá. Céljuk ezzel megnyerni a spread-et, azaz a két ár közötti különbséget.
De nem csak ők nyernek ezzel, hanem a piac is, hiszen ekkor a két ár közötti távolság csökken, a vevő jobb áron tud venni, az eladó jobb áron tud eladni. Növekedhet a likviditás és a jobb árak révén a befektetők számára is csökkenhet a kereskedés tranzakciós költsége.
– Léteznek másféle robotok is, például trendkövetőek, vagy hírfolyamok elemzése alapján kereskedők. Ezek is meg fognak itt jelenni?
– Ezek nem feltétlenül Xetra-függőek, de elvileg minden olyan technológia, amely a Xetrához tartozó piacokon már megjelent, ezután Budapesten is megjelenhet. A HFT-k a négy legnagyobb blue chipben (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) jelenhetnek meg, a kisebb kapitalizációjú részvényeknél nem valószínű. Az ilyen algoritmusoknál szükség van megfelelő könyvmélységre, azaz nem mindegy, mennyi vételi és eladási ajánlat várakozik az ajánlati könyvben.
– Szóval a robotok afféle önkéntes árjegyzők lehetnek. Milyen változást hozna egy hivatalos árjegyzői rendszer bevezetése, például forgalomban, likviditásban, árfolyamokban, volatilitásban?
– Ezt így nem lehet általánosságban megmondani, mert ez az árjegyzési rendszeren, annak előírásain, szabályain múlik. Jelenleg az árjegyzői koncepció nem került kialakításra a BÉT-en. Amennyiben az árjegyzői kötelező jegyzések egy szűk spread mellett kerülnek a kereskedési könyvekbe az javíthatja a likviditást. Például az OTP esetében az 1-2 százalékos eltéréssel jegyzett néhány ezer darabos vételi-eladási árjegyzői ajánlatok nyilván nem eredményeznének érezhető javulást a piaci likviditásban.
– A HFT-algoritmusokat és egyéb robotokat gyakran kárhoztatják a megnövekedett volatilitásért, irreális árfolyam-ingadozásokért.
– Igen, ez az árnyoldala az ilyen algoritmusos kereskedésnek. Jó példa erre a 2010 májusában bekövetkezett egy napos „mini crash” a Nasdaq-on.
– A robotok tehát kárhoztathatók a megnövekedett volatilitásért, ugyanakkor növelik a forgalmat, likviditást. Melyik hatás lehet erősebb?
– Ez egy költői kérdés. Hüvelykujj-szabályként azt mondhatjuk, hogy normál körülmények között a befektetőknek a HFT tevékenysége előnyös. Abban az esetben amikor egy hirtelen nagyobb árfolyam korrekció következik be (aminek dinamikája illetve mértéke részben a robotoknak is köszönhető), azon befektetők akik kénytelenek ennek hatására likvidálni pozíciójukat részükre a HFT tevékenysége káros is lehet.
– Persze nem kötelező a zuhanásban részvényt eladni. Nevelhetők a kisbefektetők, csökkenthetők ily módon a károk?
– Komoly szerepe van a piacon a tömegpszichózisnak, a befektetők szeretnek egy irányba menni. A kisbefektetők körében kimondottan a tőkeáttétellel, napon belül kereskedőkre lehetnek a HFT-k nagyobb veszéllyel, de a hosszútávon befektető piaci szereplőkre nagy valószínűséggel nem lesz negatív hatással.
– Akkor összességében mekkora hatással lehet a magyar piacra a Xetra, illetve a HFT-k megjelenése? Mennyi új kereskedőt vonzhat ez, mennyivel növelheti a forgalmat?
– Nem lehet tudni. Alapvetően aki a BÉT-en szeretett volna kereskedni, az eddig is elérte a budapesti piacot, legfeljebb drágábban. Egyébként a prágai példát érdemes megnézni: ott a Xetra bevezetése után nem történt eddig igazi áttörés, nem jelentek meg érezhetően a HFT-k. Prágában egyébként a piaci forgalom is csökkent a Xetra bevezetés után aminek főleg technikai okai vannak.
– Ez sok más tőzsdéről is elmondható, Budapestről is. Mikor történt ez Prágában?
– Igen, más regionális piacokon is csökkent a forgalom ebben az évben, bár Varsóban például növekedett. Prágában egy éve volt a Xetra bevezetés, azóta a forgalom 25-30 százalékkal esett vissza. Ennek volt egy másik, nagyon fontos oka is, ami nem a Xetra számlájára írható. Prágában a korábbi market maker-i rendszeben több megbízás is duplikáltan jelent meg a forgalomban. Ezt a specialista rendszert a Xetra felváltotta egy folyamatos kereskedési modellel, amiben az árjegyzői szerep jelentősen csökkent.
– Ön gyakran találkozik külföldi befektetőkkel. Nő a magyar részvénypiac iránti érdeklődés mostanában, vagy csökken?
– Azt mondanám, hogy a külföldi befektetők érdeklődése folyamatos Magyarország iránt. A statisztika azt mutatja, hogy a magyar részvények külföldiek kezében levő állománya az utóbbi időben ugyan csökkent, továbbra is magas, 70 százalék közelében van. Az lenne például meglepő, ha 50 százalék alá esne.
Forrás: privatbankar.hu
BankWeb kiegészítés:
A hazai tőzsde a lehető legmélyebbre süllyedt, innen már valóban csak felfelé vezet az út. A nagy kérdés valóban az, hogy lesz-e megfelelő likviditás, mert a legtöbb robot program csak akkor tud megfelelően működni.
A magam részéről azt várom, hogy egy régiós tőzsde jöjjön létre, ott minden bizonnyal biztosíthatóak lennének a megfelelő kereskedési feltételek – de erre azért még várni kell.
A tőzsdei kereskedés nem olyan, mint a biciklizés, ezt nem lehet menet közben elsajátítani. Ne kezdjen el kereskedni tőzsdetanfolyam nélkül!
Jöjjön el hozzám egy tőzsdetanfolyamra.
