A hazai bankrendszer sokkellenálló-képessége szilárd, külső sérülékenysége a gazdaság sérülékenységével együtt tovább mérséklődött. Megjelent az MNB tavaszi Pénzügyi Stabilitási Jelentése.
A tőkemegfelelés bankrendszeri szinten 20 százalékot tesz ki, a likviditási helyzet pedig a jegybanki intézkedések hatására csökkenő likviditás ellenére is kielégítő marad. A likviditásmérséklő hatást a bankok állampapír-állományának – az MNB önfinanszírozási programjában is ösztönzött – bővülése megfelelően kompenzálta. A bankrendszer sérülékenysége tovább csökkent 2015 második felében a megmaradt lakossági devizahitelek forintosítása, valamint a banki rövid külső források apadása következtében. A bankrendszer és az ország sérülékenységének további mérséklődése jelentősen felértékelődött a megnövekedett globális pénzügyi stabilitási kockázatok tükrében.
Összességében a piaci vállalati hitelezés még 2015-ben sem állt helyre, melyben az MNB szerint a bankok óvatossága érdemi szerepet játszott. A vállalati hitelállomány egyedi tételek kiszűrésével is mintegy 2,1 százalékkal zsugorodott. Ezen belül a kis- és középvállalkozások hitelállománya 2015 második felében tovább bővült, mégpedig éves összevetésben 3,6 százalékkal. Az MNB 2016 elején elindította Növekedéstámogató Programját, mellyel célja a piaci alapú vállalati hitelezés helyreállítása. A programhoz kapcsolódó kkv hitelezési vállalások alapján 5 és 10 százalék között bővülhet a kkv hitelállomány 2016 és 2017 folyamán, így a piaci alapú vállalati hitelezés várakozásaink szerint helyreáll.
A lakáshitel-piac és az ingatlanpiac számottevően élénkült 2015 második féléve során, amely a lakásárak jelentős mértékű emelkedése mellett a piaci forgalom megugrásában is tükröződött. Ugyanakkor a piac meglehetősen szegmentált, a fővárosi használt lakások részpiaca jelentette az élénkülés motorját. Keresleti oldalon jelentős élénkülés látszik a növekvő foglalkoztatottság, emelkedő reáljövedelmek és az alacsony kamatkörnyezet hatására. Mindez széles körben eredményezhet megugró keresletet. Ezt tovább támogatja, hogy a lakásárak nominálisan csupán a tíz évvel ezelőtti szintjükre emelkedtek vissza. A keresletet tovább fűtheti a befektetési célú igény, az alacsony kamatkörnyezetben ugyanis a visszatekintő ingatlanpiaci hozamok vonzóak. A kínálatot nézve az új lakások építése azonban továbbra is igen visszafogott, mind historikus, mind pedig nemzetközi összehasonlításban, amely piaci súrlódásokhoz és feszesebbé váló ingatlanpiachoz vezethet.
A nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-adósok problémájának rendezése a legnagyobb kihívás jelenleg a bankrendszerben. A Nemzeti Eszközkezelő (NET) összességében 35 ezer – nehezebb szociális helyzetben lévő – nemteljesítő adós adósságát és lakhatását rendezi, ugyanakkor még ezután is mintegy 130 ezer nemteljesítő jelzáloghitel-adós, vagyis az adósok közel negyedének helyzete rendezetlen marad. E körben jelentős átstrukturálási tartalékok vannak, mivel az adósok kétharmada rendelkezik bevallott jövedelemmel, míg több mint 40 százaléka részlegesen törlesztett is, de nem eleget ahhoz, hogy kikerüljön a nemteljesítő kategóriából. A nemteljesítő adósok korábbi alacsony együttműködési hajlandósága javul a kilakoltatási moratórium megszűnésével, ami kulcsfontosságú a sikeres megoldáskeresésben.
A bankrendszer jövedelmezősége már a tavalyi évben pozitív tartományba került, míg a fiskális terhek csökkenése, a hitelezési aktivitás bővülése és a költséghatékonyság javulása mentén 2016-ban és 2017-ben 6-8 százalék körüli sajáttőke-arányos megtérülés (RoE) jellemezheti a szektort az alacsony kamatkörnyezet ellenére. Középtávon tovább javulhat a profitabilitás, és elérheti a 10 százalékot a növekvő tőkekövetelmények mellett is, de ehhez szükséges a rossz portfóliók kitisztítása és a bankrendszeri konszolidáció folytatódása és ezáltal a költséghatékonyság további javulása. Ezen irány alkalmas annak eléréséhez, hogy a bankrendszer megfelelően tudja támogatni a fenntartható gazdasági növekedést hosszú távon.