Több pénz kellene az oktatásra

Nincs értelme arról beszélni, mennyiben képes jövőre az ideinél jobban szolgálni a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását a magyar oktatási rendszer, hiszen az alapfeladatokra se jut elegendő forrás – mondta Nahalka István oktatáskutató a Civilek a költségvetésről projekt eredményeiről szóló sajtótájékoztatón.

A projekt keretében 16 civilszervezet alkotott véleményt a büdzséről, már másodszor. A megállapítások nem sokat javultak, a civilek közösen próbáltak javaslatokat megfogalmazni egy mainál jobb költségvetés érdekében.

A költségvetés felerősíti a nők és a férfiak közötti diszkriminációt is – mondta Nahalka –, hiszen olyan területeken tartalmaz jelentős bérfejlesztéseket (rendvédelem, honvédelem), ahol döntően férfiakat foglalkoztatnak. Az egészségügyben, a szociális szférában és az oktatásban a női foglalkoztatottak aránya 88 százalék, a katonaságnál, a rendvédelemben 17 százalék. Előbbi területeken a szellemi foglalkoztatottak rendre 300 ezer forint alatt keresnek (a szociális szférában 200 ezer alatt), utóbbiaknál e fölött, a honvédségnél 400 ezer forint körül.

Nahalka szerint jövőre – az idei többletforrásokat is hozzávéve – egyáltalán nem jut több az oktatásra, sőt: 30 milliárd forinttal kisebb lesz az összeg. Az idei büdzsében a mostani módosítással elismerték a reális költségeket, ám ezt nem vitték tovább – a tervezés hiányosságait jelzi például, hogy 2017-ben a költségvetés szerint tovább működik majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a Klik, miközben ebben a formában megszűnik.

A kutató emlékeztetett arra, hogy amíg az oktatásra a GDP közel 6 százaléka jutott az ezredfordulón, addig 2013-ra ez 4 százalék alá csökkent, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy frissebb (2015-ös) adatok nem állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a tendencia alakulását értékelni lehessen.

Sepsi Tibor, az Átlátszó.hu ügyvédje szerint ez az egyik fő probléma: a civilek, az ellenzék vagy a társadalom más csoportjai nem feltétlenül vannak ellátva olyan információkkal és adatokkal, amelyek tényalapú kritikákra alkalmassá tennék őket. A demokratikus vita a civilek szerint jó döntésekhez vezetne, csakhogy a költségvetés előkészítése titokban, a nyilvánosság teljes kizárásával zajlik, és csak néhány hét van arra, hogy a javaslatot a társadalom megismerje. Ráadásul a kormányzat nem is törekszik arra, hogy érthetővé tegye a büdzsét: a hangzatos elnevezések nincsenek indokolva, tényekkel alátámasztva. Mindeközben a vezető réteg folyamatosan olyan jelzéseket küld, hogy a nyilvánosság nem fontos, hiszen időről időre olyan jogszabály-módosításokat terjeszt elő, amelyek korlátoznák az állami cégek adatainak hozzáférhetőségét.
Forrás: vg.hu

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal