Tokelau a domain hatalom

Tokelau egy pici szigetország a csendes-óceán déli részén, Új-Zélandtól nem messze. Mindössze 1400 lakója van, akik leginkább mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoznak. Az ország jogilag félig-meddig Új-Zélandhoz tartozik, új-zélandi pénzt használ, és Új-Zéland finanszírozza az ország teljes egészségügyét és oktatását.
És ez az az ország, aminek a doménneve alatt a legtöbb weboldal fut az interneten.

Jó, jó, ehhez persze az kell, hogy az igazi csúcstartó, a 115 millió oldalt maga alatt tudó .com domén ne országhoz kapcsolódó, hanem általános használatú legyen, de akkor is, minimum meglepő, hogy a 10 négyzetkilométeres szigethez tartozó .tk domén 25 millió weboldal otthona legyen, miközben a német .de csak 16 milliót, a kínai .cn és a brit .uk egyenként 11 milliót bír el. Mi a fene van Tokelaun, ami miatt minden egyes lakosára 18 ezer weboldal jut?

A történet 2000-ben kezdődött, amikor egy holland doménregisztrátor cég vezetője, bizonyos Joost Zuurbier megirigyelte az akkori legnépszerűbb ingyenes webes levelező, a Hotmail sikerét, és elhatározta, hogy megcsinálja ugyanezt doménnevekkel. Ekkoriban négy olyan ország létezett a Földön, ami még semmit nem kezdett a neki kiutalt országjelző, csúcsszintű doménnévvel: palesztina, Kelet-Timor, Tokelau és a Pitcairn-szigetek. Az első kettővel kicsit bonyolult lett volna a bizniszelés, mert sokkal többet lövöldöztek éppen a lakói, mint amennyit interneteztek; Pitcairn pedig még inkább az isten háta mögött volt, mint Tokelau.

Zuurbier tehát elutazott Tokelaura, ahol a helyi vezetőkkel közölte, hogy 1. van nekik egy olyanjuk, hogy csúcsszintű doménnév, 2. ha már úgysem használják, és csak percek óta tudnak a létezéséről, ő szívesen megvenné azt. A helyiek ebbe nem mentek bele, de abba igen, hogy szerény jutalék ellenében Zuurbier cége, a Freenom kibérelje az ország doménnevét, plusz vezesse be a szigetre a széles sávú internetet (addig a sziget 4 darab telefonvonalából egyet használtak modemmel, betárcsázós internetkapcsolatra), hozzon nekik számítógépeket, és szolgáltasson ingyen netet minden tokelauinak. Zuurbier hozott 120 laptopot, egy műholdvevő berendezést, és megkapta cserébe a .tk domének regisztrálási jogát. Innentől kezdve még négy évig tartott, mire minden engedélyt beszerzett, hogy elindíthassa az üzletet.

A Freenom eleinte ingyen adta a .tk végződésű oldalakat, csak annyit kért cserébe, hogy minden ilyen oldalon megjelentessen egy hirdetést. A dolog elsősorban nyugat-európai egyetemisták között lett népszerű, aztán rácsaptak az ingyenes, gyors, és ellenőrizetlen kiszolgálásra az adathalász, vírusterjesztő és egyéb rosszindulatú oldalak készítői is. 2009-ben változtatott a szabályokon a cég, eltörölte a reklámokat, viszont pénzt kért a céges weboldalakért, a nagyobb forgalmú címekért, illetve a könnyen megjegyezhető (vagyis értékes), négy, vagy kevesebb betűből álló címek regisztrálásáért. Az üzlet brutálisan beindult, 2011-re megközelítették az 5 millió doméncímet, 2012-ben átlépték a 10 milliót, 2013-ban a 15-öt, és tavaly év végére elérték a 25 milliót.
A Freenomtól beszedett jutalék ma Tokelau GDP-jének egyhatodát adja, a biznisz pedig száguld: a Quartznak Zuurbier azt mondta, mostanában havi 3-4 millió új doménregisztrációs igény fut be hozzájuk. A legfőbb vevők Kína, Brazília, Törökország, Oroszország és Vietnam – olyan országok, ahol a doménregisztráció drága, hosszadalmas, bürokratikus folyamat, és sokszor korlátozzák is azt államilag.
Forrás: index.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások