Új fúziós energia megoldás?

Majd megeszi a kíváncsiság a kutatókat a Lockheed-Martin amerikai multi bejelentésével kapcsolatban, miszerint képesek tíz éven belül használható fúziós atomreaktorokat építeni. A cég szabadalmai titkosak, így nem tudni, reális lehetőség-e vagy csak álom a terv.

A nukleáris fúzió segítségével előállított energiával kapcsolatban a tudósok fél évszázada arról beszélnek, hogy nagyjából 30 év múlva válhat valósággá. A szkeptikusabb megfigyelők ennek alapján az elmúlt hónapig úgy vélték, hogy ez a jövőben is így marad: a fúziós atomreaktorok beindításához soha nem kerülünk közelebb három évtizednél (azaz ez a feladat meghaladja az emberiség képességeit).

Az örök kétkedőket a repülőgépgyártó ipar egyik óriása, egyben az amerikai hadsereg egyik legnagyobb beszállítója, a Lockheed-Martin ingatta meg, amely a múlt hónapban bejelentette: tíz éven belül képes előállítani egy kis méretű fúziós reaktort. Hogy van ez? Hogy jön egy repülőgépgyártó az energetikához? – teszi fel az ezzel kapcsolatos szónoki kérdéseket Matt McGrath, a BBC szakírója.

Nagy ígéret

A válasz lényege a következő: a Lockheed titokzatos Skunk Works kutatólaborjának mérnökei úgy gondolják, új módszert találtak az atomok összepréselésére. A fúzió ugyanis a napban lejátszódó folyamatot másolja le, ám ehhez valahogy pótolni kell a nap brutális tömegét, amely ott gondosodik préselő erőről. A lockheedesek ráadásul azt ígérik, hogy berendezésük elfér egy teherautó platóján, azaz kényelmesen használható akár nagyobb mozgó járműveken, példul repülőgép-anyahajókon is.

Kapacitása 100 megawatt elektromos energia (ez Paks áramtermelő képességének huszada), amely elég 80 ezer háztartás egyéves áramellátáshoz és évente mindössze 25 kilogramm üzemanyagot fogyaszt. Thomas McGuire projektvezető szerint öt éven belül kész lehet a reaktor prototípusa.

Ez óriási fordulat lehetne, ugyanis az atomok hasadásán alapuló atomerőművek jelentős radioaktív hulladékot termelnek és üzemeltetésük igencsak kockázatos. Az atomok egyesítését nem kísérnék nukleáris fegyverekben felhasználható melléktermékek és nem kellene atombombaszerű robbanásoktól tartani.

Dobozba rakni a napot

Ennek azonban ára van. A folyamatban használt hidrogénatomok jelenlegi tudásunk szerint csak ionizált plazma formájában, azaz egyfajta gázállapotban, 100 millió Celsius-fokos hőmérsékleten hajlandók összeolvadni. A kérdés az, hogyan lehet összetartani ezt a nukleáris levest. A plazma alapesetben egy fánk alakú mágnestekercsben köröz, ám ha hozzáér a berendezés falához, akkor szétrobban a reaktor. Nem olyan egyszerű dolog beszuszakolni a napot egy nagy fánkba.

A szakértők azt tippelik, hogy a Lockheed kutatói új formájú mágnest használnak ere célra. A félholdszerű keresztmetszetű fánkban a mágneses erőtér annál erősebben igyekszik visszanyomni a leváló plazmadarabkákat a főáramba, minél erősebben igyekeznek azok kiszabadulni. Ha ez igaz, az tényleg ütős eredményt hozhat, ugyanis ennek a stabilitásnak a megteremtése jelenti az eddigi fúziós kísérletek egyik legnagyobb kihívását.

Próbálkozások

A további fúziós tervek egyike a nemzetközi együttműködéssel – ezen belül magyar részvétellel – folyó Iter projekt. Ennek keretében 15 milliárd dollárból akarnak működő fúziós energiafejlesztő rendszert építeni. A gépezet 2020 előtt várhatóan nem lesz üzemképes. Mostanra csak egy meglehetősen nagy, drága lyukat sikerült kiásni Dél-Franciaországban.

A Jet Project keretében 1997-ben Nagy-Britanniában a kutatók sikeresen állítottak elő némi fúziós energiát azzal a szépséghibával, hogy a rendszerük fenntartása jóval több energiát nyelt el, mint amennyit adott. Kaliforniai kutatók lézerrel próbálják addig hevíteni az atomokat, amit össze nem olvadnak – tavaly már áttörésről is beszéltek ezzel a módszerrel kapcsolatban. Ezeken kívül is folynak még kísérletek más módszerekkel és persze ott a hideg fúzió örök ígérete, amely szerint szoba hőmérsékleten is addig lehet röcögtetni az atomokat, amíg egymás karjaiba nem omlanak.

Hogy az ördögbe csinálják?

A Jet projektben részt vevő kutatók – hasonlóan sok kollégájukhoz – úgy vélik, hogy a Lockheed bejelentése nem jelent áttörést. Nem találtak ki valami gyökeresen újat, legfeljebb másként próbálkoznak az ismert módszerekkel. A szakemberek azonban a sötétben tapogatóznak, ugyanis míg a többi kísérlet a tudományos közösség nyilvánossága előtt zajlik vagy zajlott, addig itt egy nagyvállalatról van szó, amely levédette titkait, innovációját. Ha van valamijük, amiből kereskedelmi szinten hasznosítható termék lehet, akkor hülyék lennének elfecsegni nekünk – mondja ezzel kapcsolatban Steve Cowley professzor, a Jet egyik kutatója.

Egyes szakmabeliek azt mondják, hogy ha nem lenne a dolog mögött a Lockheed-Martin márkaneve és tekintélye, akkor úgy vélnék, hogy megint csak álmodozók traktálják a nagyérdeműt az őrült ötleteikkel. Úgy tekintenének a tervre, mint a hideg fúzióra.

Várakozások szerint ha sikerülne is a Lockheed reaktorában stabilizálni a plazmát (a nukleáris levest), akkor is sok időbe tellene, mire több energiát nyernének, mint amennyit az üzemeltetés felemészt. Talán 2017-re elérhetik az egyensúlyt.
Forrás: napi.hu

Főbb kulcsszavak: Pénzbulvár

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

  

Szakértőnk

dr.Tatár Attila, pénzügyi szakértő, befektetési tanácsadó
dr.Tatár Attila
közgazdász, tanácsadó
- Hírlevél
- V.I.P. Hírlevél

Akciós könyvek

Hogyan válhatok befektetővé? Ajándék e-könyv. Befektetési tanács, külföldi termékek.

Hozzászólások