A 2015-ben folytatódó erőteljes állami nyomulás dacára a devizahiteles veszteségek miatt tőkéjük egyharmadát elvesztő, 2017-ig különadóval sújtott bankok még aligha járulhatnak hozzá a gazdaság hitelekkel való felpörgetéséhez.
Melyik lesz a következő nagybank, melyet az állam bekebelez? Miután a kormány–MNB-páros már rátette a kezét az MKB Bankra, majd a Budapest Bankra (BB), december közepén Orbán Viktor egyértelművé tette, hogy további bankvásárlásra készülnek. Pedig a BB és az MKB megvételével az állam elérte, amit deklaráltan akart, a bankszektor fele állami kézben van, így enyhülhet a nyomás a többieken – bizakodott a bécsi Wirtschaftsblattban Gianni Franco Papa, a kormányzati különadók, devizahiteles-mentések ellenére – a BB-hez hasonlóan – nyereséges UniCredit olasz anyabankjának régiós vezére.
Elsősorban a két osztrák, az Erste és a Raiffeisen itteni, évek óta veszteséges leányainak államosítása jöhet szóba. Az anyabankok szóvivői az MTI-nek karácsony előtt elismerték annak a piacon keringő hírnek a valóságtartalmát, mely szerint megbeszéléseket folytatnak az Orbán-kormánnyal. Aminek élét csak valamelyest tompítja, hogy a Raiffeisennél hangsúlyozták, tárgyalásokról egyelőre nincs szó, az Erste pedig – mint a HVG érdeklődésére közölte – „a Citibank lakossági üzletágának megvételi szándékával újabb bizonyítékát mutatja Magyarország iránti elkötelezettségének” (a BNP Paribas 60 milliárd forintos magánvagyont kezelő üzletágát is az Erste vette meg 2012-ben).
Erősödő és közvetlen állami beavatkozás
Kérdés, ezúttal ki strómankodik az államnak. Hiszen ha a kormány közvetlenül venne bankot, a GDP-arányos államháztartási hiány bizonyosan átlépné a 3 százalékos maastrichti küszöbértéket, az amúgy is évek óta a 75–80 százalékos sávban beragadt GDP-arányos államadósság pedig növekedne. Ennek elkerülése érdekében kellett bevetni a Raiffeisennél a 49 százalékban állami Széchenyit, a BB-nél az MFB-csoportba tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t, az MKB-nál pedig egyenesen a Magyar Nemzeti Bankot mint szanálót.
Karácsony előtt ugyanis az is kiderült, miért sietett az Orbán-kormány az EU-konform új bankszanálási szabályok megalkotásával, noha azt Brüsszel csak 2015. január 1-jei határidővel tette kötelezővé. A magyar Országgyűlés már július elején áldását adta rá, hogy az MNB – mint szanáló hatóság – átvegye egy kereskedelmi bank feletti irányítást, ha úgy ítéli meg, az nem képes tovább működni, miközben egy sor tagország az óév utolsó napjaira hagyta az adaptálást.
Az MKB szanálásának üzenete a többi nagybank számára is fenyegető: bármelyikük így járhat, ha külföldi tulajdonosa nem hajlandó megválni az állam által kiszemelt magyarországi érdekeltségeitől. A szanálási törvények adta lehetőségeivel élve az MNB ad absurdum még az OTP Bankra is rátehetné a kezét – figyelmeztetnek szakértők. Az más kérdés, mennyire tudná megvédeni e döntését az Európai Bíróságon, ha a bekebelezett bankok pert indítanának, mondván, ők – nem mellesleg a kormányzati különadók és a devizahiteles-mentő csomagok miatti – veszteségeik ellenére életképesek.
Erős a gyanú, hogy nem azért akarják Orbánék állami tulajdonban tudni a bankrendszer többségét – Seszták Miklós fejlesztési miniszter szerint akár a 70 százalékát –, hogy ezáltal könnyebbé váljon a gazdaság hitelhez juttatása. Hanem azért, hogy az értékes részeket – mindenekelőtt az ingatlanokat – kimazsolázzák saját maguknak, illetve klientúrájuknak, és az ily módon lecsupaszított pénzintézeteket évek múlva magasabb áron értékesítsék, mint amennyiért azokhoz most hozzájutnak. Matolcsy György jegybankelnök nem is tagadta, hogy az MKB-t 12–18 hónapon belül privatizálnák, valószínűleg az életképes, a kis- és középvállalkozások finanszírozásán évek óta nyereséget termelő BB-vel való összeolvadást követően, amivel a portéka értékesebb lehet.
A valódi kormányzati szándékokra utal, hogy Orbán december közepi interjújában csak 2017-re tette a banki különadók kivezetését, noha azok évente mintegy 180 milliárd forintos terhet jelentenek a szektornak. Érzékeltetésül: az Erstére eső mintegy 30 milliárdos többletkiadás nagyobb volt, mint a pénzintézet éves bérköltsége. Márpedig az Ersténél úgy vélik, az adók csökkentése nélkül aligha pöröghet fel a hitelezés, s lehet tartós a gazdaság növekedése.
Saját tőke harmadának elvesztése
A devizahitelek kivezetése is gátolhatja a banki hitelezés növekedését, hiszen az ügyfeleikkel való elszámolás miatt a pénzintézetek saját tőkéjük mintegy harmadát elveszítik – hívták fel a figyelmet az OTP Banknál. Igaz, hozzátették: az ő tőkéjük még így is elégséges a hitelezési igények kielégítésére. S lapunk kérdésére válaszolva a BB-nél is úgy ítélték meg, hogy a bankok veszteségeinek elszámolása utáni tőkehelyzet nem lesz gátja a top 10-be tartozó hazai pénzintézet hitelezési aktivitásának.
Ám kétséges, lesz-e, és ha igen, mekkora kereslet a bankhitelek iránt. Bár a Kúria által tisztességtelennek nyilvánított devizahitel-árfolyamrés és az egyoldalú hitelkamat-emelések miatti visszatérítés enyhít a devizahitelesek terhein, a többség ezzel nem kerül olyan helyzetbe, hogy ismét adósságba verhesse magát. Annak ellenére, hogy a fair bankokról szóló törvény hatálybalépésével a hitelek árazása sokkal kiszámíthatóbbá válik. Ám az MNB által a jövedelemarányos törlesztőrészlettel és az elfogadható jövedelmekkel kapcsolatban kiadott, 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezések szűkítik a hitelezhetők körét, mivel a bankok az adós hitelképességének megállapításánál az eddiginél kevesebbfajta jövedelmet vehetnek figyelembe. Így viszont hiába csökken a bankok hitelezési kockázata azáltal, hogy – mint a BB-nél tapasztalták – ügyfeleik a korábbinál rövidebb futamidővel, magasabb arányú saját forrással és így alacsonyabb jövedelemarányos törlesztőrészlettel veszik fel a hiteleket. Ma még az is nehezen látható, hogyan hat majd a hitelezési lehetőségekre, hogy miként lehet lebonyolítani a terhelt ingatlanok adásvételét a devizahitelek elszámolási időszakában – figyelmeztettek az UniCreditnél.
Az Ersténél abban bíznak, hogy az MKB 2015 végéig meghosszabbított, 2014 decemberéig 17 ezer mikro-, kis- és középvállalkozást összesen 1200 milliárd forinthoz juttató növekedési hitelprogramjának köszönhetően élénkülő vállalati hitelállomány tovább növekszik. Csakhogy például a bankhitelekből leginkább táplálkozó építőipar fellendüléséből pont a mikro- és kisvállalkozások nem tudnak részesülni, miután az ágazatnak leginkább a lakosság és az ingatlanfejlesztők megrendelései hiányoznak – derül ki az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének legfrissebb konjunktúrajelentéséből. De a K&H felmérése szerint a legnagyobb cégeknek is csak a fele tervez beruházást a következő egy évben.
CSABAI KÁROLY (Forrás: hvg.hu)
A bankszektor a devizahitelesektől elsíbolt pénznek csak tört részét adják vissza. A többi csak önsajnáltatás a bankoknál.Forintosítással is csak a bankok járnak jól. Az én esetemben felvettem 146 ft-on a svájci frankot, forintosítás 256 ft-on lesz Itt is hihetetlen nagyot kaszálnak a bankok. Nembeszélve ezzel az időhúzással ami szintén a bankoknak jó.