Újra szeretjük a lakáshiteleket

2017 I. félév végén a lakáshitel-állomány 2917 milliárd forint volt, ez kismértékű, 5 milliárd forintot kitevő emelkedés a 2016. december 31-én megfigyelthez képest. Ez a csekély mértékű változás nem befolyásolta a lakáshitel-állomány GDP-hez viszonyított arányát, ami az előző év végéhez hasonlóan 8,3%-on maradt.

2014 végén még a lakáshitel-állomány 52%-át a devizaalapú lakáshitelek tették ki, ez az arány a devizahitelek forinthitelre váltása után 2015 decemberére 0,2%-ra – 6,8 milliárd forintra
– esett vissza. Ezt követően 2016 végéig a devizahitelek összege valamelyest mérséklődött (6,1 milliárd forint), majd 2017 közepére 4,7 milliárd forintra csökkent.

A 2015-ben bekövetkezett közel 10%-os (327 milliárd forint) visszaesést 2016 végéig már csak enyhébb, 2,8%-os csökkenés követte, majd 2017 június végére már nem történt jelentős változás. Eközben a
teljes hitelállományon belül az államilag támogatott (23%) és támogatás nélküli hitelek (77%) arányában 1 százalékpontos eltolódás történt az utóbbiak javára.

A teljes hitelállomány 58%-a a bankoknál koncentrálódott, 28%-a volt jelzáloghitel-intézeteknél és 10% a lakás-takarékpénztáraknál. A takarék- és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány mindössze 3%-át tették ki 2017 közepén. Ezek az arányok nem jeleznek számottevő elmozdulást 2016 végéhez képest – a bankoknál 1 százalékpontos csökkenés, míg a lakás-takarékpénztáraknál 1 %-os növekedés történt.

2016 I. félévében a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma 7664, összege több mint 14,3 milliárd forint volt, ehhez képest 2017 I. félévében számuk kétharmaddal (12 760-ra), összegük közel kétszeresére (27,6 milliárd forintra) nőtt. A támogatásokat elsősorban használt, másodsorban új lakásokra vették igénybe (az esetek 57, illetve 40%-ában). A folyósított összegek megoszlását tekintve azonban az arány már eltolódik a nagyobb értékű újlakás-támogatások
felé: a teljes összeg 37%-át fordították használt, 62%-át pedig új lakásra. Az egy folyósításra jutó átlagos összeg használt lakás vásárlása esetén 1,4, míg új lakás építésekor 2,4, új lakás vásárlásakor pedig 5,5 millió forint volt. A lakásbővítésre igénybe vett támogatások számának előfordulása csekély (2,3%), átlagos összegük 1,4 millió forint.
A CSOK folyósítását háromnegyed részben a bankok intézték, a jelzáloghitel-intézeteken keresztül közel egytized, a takarék- és hitelszövetkezeteken át pedig 17% jutott el az igénylőkhöz.

Forrás: KSH

BankWeb kiegészítés:

Sajnos az emberek könnyen felejtenek, bár valószínűleg nem azok állnak a mostani hitelfelvételi dömping mögött, akik a válság előtti hitelőrületben aktívan részt vettek.

Nem is a lakáshitelek fentiekben jelzett növekedésével van a baj, hanem inkább a fogyasztási hitelek jóval jelentősebb emelkedésével. Jobb lenne, ha az emberek nem a fogyasztásukra, hanem a megtakarítások növelésére figyelnének, mert ha nem is gyorsan, de közeleg a következő összeomlás – ennek számtalan előjele máris megfigyelhető!

A devizahiteleknél az árfolyamkockázat, a mostani lakáshiteleknél a kamatkockázat jelenthet komoly gondot. A legalább 5 évre fixált hitelek 40% körüli, a legalább 10 évre fixáltak 10% alatti arányt képviselnek ma az új kihelyezésekben, vagyis nagyon magas a változó kamatozású hitelek aránya még mindig.  Ez azonban nem csoda, mert az alacsony kamatkörnyezetben várhatóan a változó kamatozású hitelek “árelőnye” jelentős tud lenni a futamidő első szakában – amikor a legtöbb kamatot fizetjük az annuitásos hitelszámításnak köszönhetően. Tehát biztosan nem jelenthetem ki, de jobban járnak azok, akik változó kamattal veszik fel a hitelt, de fel kell készülniük a kamatok emelkedésére a tőke folyamatos csökkentésével, futamidő rövidebb megválasztásával.

Szóval a kockázat jelen van, annak kezelésére nem csak a fix kamatozás lehet megoldás, de mindenképpen előrelátónak kell lennünk!

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal