A Venture Capital Summit konferencia immár negyedszer vonultatta fel a hazai kockázati tőkepiac legfontosabb szerelőit. Az előadók a nemzetközi porondra lépésről, újabb befektetési körökről, még magasabb szintű együttműködések kialakításáról és újabb Exit-ek eléréséről vitatták meg elképzeléseiket.
A konferencia első előadója, Bernáth Tamás az MFB Banktól arról számolt be, hogy az erőfeszítések nem voltak hiábavalóak, a kockázati tőke visszavonhatatlanul megjelent Magyarországon. A számok is ezt igazolják: a 29 hazai tőkealap a rendelkezésre álló 135,8 milliárd forintból 127 milliárdot helyezett ki összesen 353 kedvezményezett számára, átlagosan tehát 360 millió forint került az induló vállalkozásokhoz. Ez siker, hiszen a Jeremie program indulásakor még felkészületlen volt a kockázati tőkepiac, élet idegen volt a szabályozás, a szereplők pedig menet közben tanulták meg a szakmát. 2017-ben már az lesz a cél, hogy egyre magasabb szintű együttműködések létesüljenek a szereplők között az új típusú kedvezmények és a már kiépült intézmények segítségével.
A rendezvény főelőadója, dr Michael Brandkampf (High-Tech Gründerfonds GmbH) Európa ötödik legnagyobb kockázati tőkelapjának a vezetője, amely 700-nál is több befektető angyalt, mintegy 200 Venture Capital-t és 100 körüli vállalati befektetőt fog össze. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy korai fázisban befektessenek egy jó ötletbe, majd minden következő szinten segítsék a vállalkozást az előrejutásban. A biztos sikerre természetesen nincsen garancia, ugyanakkor vannak olyan szempontok, amelyek növelik a vállalkozás esélyeit: a jó ötlet, jó csapat, és jó üzleti modell mellett a megfelelő befektető és a jó időzítés mind kulcstényezők.
Ezt követően egy rövid beszélgetés során Chris Mattheisen-nel (Magyar Telekom) beszélgetett a német befektetőguru arról, hogy a nagyvállalatok milyen szempontok alapján választanak ki befektetési célpontokat. „Sok békát kell megcsókolni, mire az ember megtalálja a herceget” – a Telekom vezére ezzel a mesebeli hasonlattal utalt arra, hogy sok pénzbe kerül ugyan a startup-ok felnevelése, mégis rengeteg előnnyel jár: rengeteg friss tudást nyernek az innovatív vállalkozásoktól, a létrehozott eredményeket pedig gyorsan és hatékonyan tudják beilleszteni portfóliójukba.
Madlena Tamás a Budapest Értéktőzsde üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettese a tőzsde és a kockázati tőke viszonyáról beszélt előadásában. Az ökoszisztéma építése a tőzsdén is fontos feladat; a tőzsde egyfajta katalizátorként működik, amely arra készítheti fel a vállalkozásokat, hogy előbb-utóbb képesek legyenek a tőzsdei megjelenésre. Madlena szerint évente akár 5 olyan cég is van Magyarországon, amelyek a tőzsdére termettek, ami biztató, ugyanakkor a sikeres startupok sem mind képesek tőzsdei szereplésre, hiába tudják eladni terméküket, nem feltétlenül képesek arra, hogy a saját cégüket termékként kezeljék. A BÉT egy 1 milliárdos GINOP csomagnak köszönhetően éppen ezért mentori programot indított útjára azzal a céllal, hogy a szükséges oktatást és kapcsolatrendszert biztosítsa a vállalkozók számára, és megtapasztalhassák, hogy képesek lennének érvényesülni egy külföldi tőkepiacon is.
A Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. vezetője, Csuhaj Imre a tabuk ledöntése jegyében kezdte előadását: az állam fókuszt váltott, a világ is megváltozott, így meg kell változnia a befektetői kultúrának is. A fő cél szerinte a befektetői gondolkodás formálása, az, hogy önálló érvényesülésre és profitteremtésre képes cégeket hozzanak létre a vállalkozók.
Oszkó Péter, az Oxo Labs alapítója és vezetője azt a kérdést vizsgálta meg, hogy válhatunk-e mi magyarok nemzetközi piaci szereplőkké. A VC-k is rendelkeznek mérhető paraméterekkel: a megszerzett tőke, a kihelyezés mértéke és az Exit-ek száma, az elért hozam jól mutatják a sikerességet vagy a sikertelenséget. A hazai tőkepiac furcsa állapotát jól mutatja, hogy az elmúlt években az állami tőke kihelyezésével foglalkozó alapok mellett nem indult valódi piaci alap. A nemzetközi piacra lépéssel kapcsolatos kérdések hibásak Oszkó szerint, hiszen ez az iparág nem ismer határokat, a nemzetközi megmérettetés pedig nem elkerülhető és még csak nem is választás kérdése, jóval inkább előfeltétele az életképes ökoszisztéma és befektetői szektor építésének.
Török József (Széchenyi Tőkealap-kezelő), a közel 100 befektetési tapasztattal rendelkező tőkealap-kezelő vezetője szerint a befektetések kiválasztásakor nem lehet biztosra menni, vannak sikeres és természetesen sikertelen Exit-ek is, bizonyos esetekben a tervek szerint tudnak előrehaladni a vállalkozások, de előfordul, hogy évekbe telik az is, hogy megértsék, vajon miért nem lehet megvalósítani az üzleti tervben megfogalmazott elvárásokat. Eszter Elemér (Portus Buda) előadásában kiemelte a kívülről érkező pénzek jelentőségét, illetve azt, hogy bár a felelősség, transzparencia és a tisztesség rendkívül fontos szempontok, az iparágnak minden meglévő forint jót tesz, legyen szó akár állami, akár piaci tőkéről „mi mindannyian egy nagy fejlesztési projekt részei vagyunk, aminek az célja, hogy valódi vállalkozókat fejlesszünk”.
A most induló Jeremie kör 70 milliárd, és Szugyiczki András (Perion) nem is biztos, hogy van annyi projekt ami lefedi ezt az összeget – sok cégnél az elvártnál kisebb szögben történik a növekedés és „a folyamat végén a piac adja a pofont”, ilyen esetekben ideális lehet egy újabb finanszírozási kör, hiszen lehet hogy már csak ez hiányzik a sikeres befejezéshez. Mindhárom szakember egyetértett abban, hogy már az első körös befektetésnél is tudatosan kell arra készülni, hogy legyen folytatás, azaz sok szempontot úgy kell alakítani, hogy az alapítóknak megfelelő érdekeltsége maradjon fenn a következő tőkebefektetéshez, a vállalkozás pedig ennek dacára is vonzó legyen a következő befektető és újabb munkavállalók számára.
