Első alkalommal gyűlnek össze közös konferenciára a hazai alternatív vitarendezés valamennyi ágának szereplői, hogy megismertessék eredményeiket a nyilvánossággal, kicseréljék tapasztalataikat, s támogassák a fogyasztók döntését abban: mikor melyik vitarendezési szervezetet célszerű ügyük kapcsán igénybe venni.
Az alternatív vitarendező szervezetek, a bírósági közvetítők és a bíróságon kívüli mediátorok (közvetítők), a pénzügyi és egyéb békéltetők, a választottbíróságok, valamint a regisztrációs döntnök évi több tízezer esetben működnek közre sikerrel Magyarországon a jogviták békés intézésében, s a felek közötti egyezségek megkötésében. E szereplők 2017. november 30. és december 1. között egy budapesti konferencián első alkalommal ismertetik együtt eredményeiket a közvélemény számára.
A polgári jogviták peren kívüli mediációval, vagy a per megindulása után, bírósági közvetítéssel is rendezhetők. Az eseti és állandó választottbíróságok elé az egymással gazdasági jellegű jogviszonyban álló felek terjeszthetik vitás ügyeiket szerződéses kikötések alapján. A kereskedelmi és iparkamarák melletti (megyeszékhelyeken elérhető) békéltető testületek a fogyasztó és a vállalkozások közötti termékértékesítési, szolgáltatási ügyekben dönthetnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) pedig a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók és az egyes pénzügyi intézmények közötti jogviták rendezésére hivatott.
A bírósági szervezet 2012 óta biztosít lehetőséget peres vagy nemperes eljárásokban az érintett felek számára alternatív vitarendezés térítésmentes igénybevételére. A bírósági közvetítés előnye, hogy a felek kívánsága szerinti időbeli ütemezéssel történik és gyorsan vezethet megállapodáshoz. A közvetítést egy pártatlan, kívülálló fél végzi, akit minden esetben titoktartás kötelez, így a bíró nem tudja meg, mi hangzott el a közvetítői eljárásban.
Az elmúlt 3 és fél évben a magyar bíróságokon csaknem 3000 bírósági közvetítői eljárást folytattak le a bírósági közvetítők, melyek közül minden másodikban megállapodást kötöttek a felek. A programban részt vevő bírósági dolgozók és a bírósági közvetítői eljárások száma is folyamatosan növekszik. 2013-ban 20, most már mintegy 150 bírósági titkár és bíró jár el a bírósági közvetítői eljárások lefolytatásában – mondta el Handó Tünde, az OBH elnöke.
Az MNB ügyfélszolgálata és a jegybank által támogatott vidéki pénzügyi tanácsadó irodahálózat egyedül 2015-2016-ban közel 2400, egyedi szerződéses jogvitára vonatkozó ügyet adott át a PBT számára -– hangsúlyozta Windisch László, az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke.
A PBT az elmúlt 5 évben – 2011. júliusi megalakítása óta – 21 500 fogyasztó fordult kérelemmel pénzügyi jogvitája bíróságon kívüli rendezésére, s a banki elszámolás miatt további 16 500-an kértek döntését. A pénzügyi békéltetés iránti igény erősödését az évről évre növekvő ügyszámok tükrözik.
Az egyezségek száma – ami a fogyasztók számára kedvező döntések közül a leggyakoribb határozati forma volt – 2014-ig folyamatosan nőtt, míg azóta csökken. Ugyanakkor évről évre emelkedik azon ügyek száma, ahol a PBT-eljárásról szóló értesítés nyomán a pénzügyi intézmények önként teljesítették a kérelmezők követelését, vagy a meghallgatás előtt kötöttek egyezséget az ügyféllel. Tavaly a PBT által jóváhagyott 1048 egyezség mellett így 527 ügyben született eljáráson kívüli megegyezés, 2016-ban pedig a 753 határozatba foglalt egyezséget 594, a meghallgatást megelőző megállapodás egészített ki.
Megegyezés híján a PBT ajánlással vagy kötelezéssel is dönthet egy ügyben jogos fogyasztói követelésnél, a lehetséges kimenet az határozza meg, hogy a pénzügyi intézmény a PBT-döntésének előzetesen alávetette-e magát (e nélkül ajánlás, megléte esetén kötelezés hozható).
