A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedő felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött – nyilatkozta Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője.
Binder István beszélt arról is, hogy a Quaestor károsultak kárrendezési alapjának létrehozásáról szóló törvényjavaslathoz hétfőn benyújtott módosítás lehetővé teszi, hogy azok a Quaestor-kötvényes vagy fiktív kötvényes ügyfelek is részesülhessenek az alap kártalanításából, akik nem a Quaestor brókercégével, hanem a vállalatcsoport „csúcsintézményének” számító Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel kötöttek kötvényvásárlásra szerződést. Így valamennyi kötvényes ügyfélre vonatkozik az alap maximum 30 millió forintos kártalanítása, függetlenül attól, hogy melyik Quaestor-céggel szerződtek annak idején. Az Országgyűlés kedden megszavazta a törvényt.
Hozzáfűzte, hogy a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek nem volt kötvény vagy bármilyen egyéb értékpapír forgalmazására vonatkozó felügyeleti engedélye vagy regisztrációja. Az MNB emiatt jogosulatlan szolgáltatás gyanújával piacfelügyeleti vizsgálatot indított el e társasággal szemben, ez azonban nem érinti az ügyfelek kártalanítását.
A szóvivő határozottan cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat is, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Jelezte, hogy az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok – például részvények, állampapírok – nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak.
Ezek az értékpapírok az egyes ügyfelek nevén nyilvántartott, azok saját tulajdonát képező papírok, tehát amennyiben az MNB visszavonja a Quaestor Értékpapír tevékenységi engedélyét és a bíróság elrendeli annak felszámolását, nem is számítanak a felszámolási vagyon részének, vagyis az értékpapírok kiadásával nem kell megvárni a felszámolási eljárás lefolytatását sem.
Módosuló törvényi előterjesztés
A törvényalkotási bizottság indítványa alapján nemcsak a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt., hanem a kapcsolt vállalkozásai által bonyolított kötvényértékesítési ügyletekre is kiterjedne a törvény hatálya. Változás az is, hogy a kártalanítási alap nem csak a Magyar Nemzeti Banktól vehetne fel hitelt működésének biztosítása érdekében. A módosítás ugyanis lehetővé tenné, hogy az alap hitelintézettől legfeljebb 10 éves futamidőre kölcsönt vegyen fel. A jegybanktól továbbra is 3 hónapos áthidaló kölcsön lenne igényelhető.
Átírnák azt a passzust is, amely szerint a kártalanítási alap – visszafizetési kötelezettséggel – előleget igényelhet a Befektetővédelmi Alap (Beva) tagjaitól az előbb említett hitel törlesztésére, saját forrásainak kiegészítéséhez. Ezen előleg megfizetésére – javasolja a testület – a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lennének kötelesek.
A Quaestor-károsultak a kárrendezésre vonatkozó kérelmüket postán – tértivevényes levélben – is benyújthatnák. Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet.
