2007.januárjától megszűnt a lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmény. Fontos tudni, hogy csak az igényelhet vissza évente 120 ezer forintot adójából, aki január elseje előtt (még 2006-ban) meg is kezdte a hitel törlesztését.
A tőke törlesztésére – ideértve az előtörlesztést is -, a kamat, a járulékos költségek és a hitelfolyósítási díj megfizetésére fordított, a hitelintézet által kiállított igazoláson feltüntetett összeg után adókedvezményt érvényesíthet akkor, ha egyébként a törvényben meghatározott feltételek fennállnak.
A lakás bővítésére felvett hitel törlesztése csak akkor jogosít kedvezményre, ha a bővítés eredményeként a lakás alapterületének növelésével a lakószobák száma legalább egy lakószobával nő. Ezen a címen adókedvezményt a lakástakarék-pénztártól felvett hitelre csak akkor lehet igénybe venni, ha a folyósított hitel áthidaló kölcsönnek minősül.
Az adókedvezmény csak egy önálló ingatlanhoz kapcsolódóan, egy hitelszerződés adósaként vagy adóstársaként vehető igénybe. (Előzetesen nyilatkozni kellett arról, hogy ki szeretne élni az adókedvezménnyel.)
Melyik hitelnél érvényesíthető a kedvezmény?
Ha lakás építésére, építtetésére, bővítésére vagy lakótelek, lakás tulajdonjogának a megvásárlására 1993. december 31-e után hitelintézettel lakáscélú felhasználásra, lakáscélú hitelszerződést kötött, akkor a hitel adósaként (adóstársaként) a szerződés alapján adókedvezmény igénybevételére jogosult.
Nem jogosít adókedvezményre a hitelintézettől felvett olyan személyi hitel, amelynél a hitelfelvétel indokaként a lakáscélú felhasználás került megjelölésre, mivel a kedvezmény csak a lakáscélú hitelszerződés alapján folyósított hitel törlesztésére tekintettel érvényesíthető.
A munkáltató által nyújtott lakáscélú hitel törlesztése kedvezményre nem jogosít. Nem jogosít kedvezményre az a törlesztés sem, amelyet a munkáltatójától a hitelintézetnél fennálló lakáscélú hitelének a részben vagy egészben történő törlesztése céljából kapott hitelből finanszírozott akkor, ha a kamatkedvezmény után nem kell az adót megfizetni.
Abban az esetben azonban, ha a munkáltató által a lakáscélú hitel törlesztésére adott hitel után legalább a törvényben meghatározott mértékű kamatot megfizette, vagy a kamatkedvezmény adóköteles, akkor a hitel ily módon törlesztett összege után jogosult az adókedvezményre.
Mekkora a kedvezmény mértéke?
A törvény különbséget tesz az új és a régi lakóingatlanhoz felvett lakáscélú hitel törlesztéséhez fűződő kedvezmény között annyiban, hogy eltérő mértékű kedvezményt rendel hozzájuk.
40 százalék az adókedvezmény mértéke az adóévben a tőke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által kiadott igazolásban szereplő összeg után akkor, ha a felvett hitel a lakáscélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott kamattámogatásban részesült és a kedvezmény alapjául szolgáló lakáscélra felvett hitel, hitelek együttes összege a 15 millió forintot nem haladja, vagy nem haladta meg.
A magasabb mértékű kedvezménynek további feltétele, hogy a hitel felvétele belföldön fekvő lakótelek, új lakás tulajdonjogának, valamint új lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes jogcímen történő megszerzéséhez, belföldön fekvő lakás építéséhez, építtetéséhez történjen. A kedvezmény szempontjából új lakásnak az a lakóingatlan minősül, amelynek első átruházására a kedvezmény alapjául szolgáló hitel felhasználásával került sor akkor, ha azt a tulajdonjogot szerző magánszemélyt megelőzően más lakcímként még nem jelentette be.
30 százalék az adókedvezmény abban az esetben, ha a kedvezmény alapjául szolgáló, Ön által felvett lakáscélú hitel, hitelek összege együttesen nem haladja, illetőleg haladta meg a 10 millió forintot, valamint a 40 százalékos mértékű adókedvezményi feltételek nem valósulnak meg.
A kedvezmény alkalmazhatósága szempontjából lakáscélú felhasználásnak tekintendő:
- a belföldön fekvő lakótelek, lakás tulajdonjogának, valamint a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel
- vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése;
- a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
- a belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez;
- a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek, vagy e törvénynek a hitelszerződés megkötése napján hatályos rendelkezése szerinti – az előzőekben nem említett – lakáscélú felhasználás.
A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel adókedvezményre nem jogosít.Az igénybe vehető kedvezmény összege adóévenként – akár 40, akár 30 százalékos mértékű kedvezményre vagyunk jogosultak – nem haladhatja meg a 120 ezer forintot.
Ki veheti igénybe?
A kedvezményt az adós vagy adóstárs érvényesítheti, a kedvezmény megosztására nincs lehetőség. A lakáscélú hitelhez kapcsolódó adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, akinek az összes bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme a 4 millió, illetőleg a törvényben meghatározott, későbbiekben ismertetett esetben az 5 millió forintot nem haladja meg.
Amennyiben a bevallásadási kötelezettség alá eső összes jövedelme a 3 millió 400 ezer forintot meghaladja ugyan, de nem több 4 millió forintnál, akkor az egyébként megillető kedvezményt, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkentenie kell a 3 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával.
Amennyiben az igénylő házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostárs is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az ilyen igénylő esetében 4 millió 400 ezer forint.
A 40, illetőleg 30 százalékkal kiszámított összeget, a legfeljebb 120 ezer forintot csökkenteni kell a 4 millió 400 ezer forint feletti jövedelem 20 százalékával akkor, ha a bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelem nem több 5 millió forintnál.
Hány évig jár az adókedvezmény?
Az ezen a címen igénybe vehető adókedvezmény az első törlesztő részlet megfizetésének évében és az azt követő 4 adóévben érvényesíthető. Nem vonatkozik az időbeli korlát az igénylőre akkor, ha az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön, vagy ha a kormányrendelet szerint gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és/vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult. Ilyen esetben az adókedvezmény minden olyan évben érvényesíthető, amikor a hitel igénylőjének a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult vagy jogosulttá váló gyermeke van.
Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy az adóbevallásában az érintett hitellel részben vagy egészben megszerzett önálló ingatlan fekvése szerinti település nevét, az ingatlan helyrajzi számát, valamint valamennyi adóstárs nevét, adóazonosító jelét (ennek hiányában a természetes azonosítóit) feltüntesse.
