A pénzügyi válság előtt felhalmozott adósság éppen úgy viselkedik mint egy lufi: ha az egyik oldalán összenyomják, akkor a másikon kitüremkedik. A hitelek éppen így vándorolnak egyik gazdasági szereplőtől a másikhoz és viszont – derül ki egy friss tanulmányból.
A világ sokkal nagyobb adóssághegy alatt nyög, mint amekkora a 2007-ben elindult pénzügyi válság előtt nyomta a vállát – idézi a Financial Times a McKinsey & Co. tanácsadó cég tanulmányának legfőbb tanulságát. A világ gazdasági szereplői – beleértve ebbe a magánszemélyeket, a vállalatokat (kivéve a bankokat) és a kormányokat is – 57 ezer milliárd dollárral, 200 ezer milliárd dollárra növelték tartozásaikat nyolc év alatt.
Ez azt jelenti, hogy az adósságok gyorsabban bővültek, mint a gazdaság. A tartozások állománya a világgazdaság GDP-jének 270 százalékáról 286 százalékára ment fel. A McKinsey 47 országot vett szemügyre, hogy kiderítse: teljesültek-e azok az elvárások, amelyek szerint a válság utáni törlesztéssel sikerült biztonságosabb szintre leszorítani az eladósodást. A tanácsadó cég szakértői azt találták, hogy a válasz nem, sőt…
Új módszerek kellenek!
A GDP-hez viszonyított adósságszint a vizsgált országok többsége esetén magasabb, mint a pénzügyi összeomlás előtt – derül ki a jelentésből. Ez felveti a kérdést, hogy nem gyengült-e meg vészesen a világgazdaság pénzügyi stabilitása? Úgy tűnik, hogy nagy a veszélye ennek, miután a régi válságkezelési módszerek nem bizonyultak hatásosnak. Egy jövendő válság megelőzése új megközelítést igényel – vélik a McKinsey szakértői.
Az adósság növekedésének közel feléért a feltörekvő országok a felelősek, a bővülés harmada azonban abból adódott, hogy emelkedett a fejlett országok államadóssága. A háztartások szintén növelték hiteleiket – ez alól kivételt képez néhány olyan ország – például Írország és az USA -, ahol sokan nagyon megégették magukat a pénzügyi válságban. Hollandiában, Dél-Koreában, Kanadában, Ausztráliában, Malajziában és Thaiföldön azonban veszedelmesen eladósodott a lakosság. Jó hír, hogy a pénzügyi szektor intézményei csökkentették a GDP-hez viszonyított tartozásaikat a válság óta.
| Írország | 172 |
| Görögország | 103 |
| Portugália | 100 |
| Kína | 83 |
| Spanyolország | 72 |
| Svédország | 68 |
| Franciaország | 66 |
| Japán | 64 |
| Hollandia | 62 |
| Olaszország | 55 |
| Ausztrália | 33 |
| Brazília | 27 |
| Oroszország | 19 |
| Németország | 8 |
| India | 0 |
| Argentína | -11 |
| *a háztartások, a vállalatok (kivéve a pénzügyi szolgáltatók) és az államok adóssága, a fejlett országok és Kína esetén 2014 utolsó negyedévében, a többi országnál 2013 utolsó negyedében | |
| Forrás: Financial Times |
A McKinsey elemzői nem látják jelét annak, hogy az adósság növekedésének folyamata irányt váltana. Az egész olyannak látszik, mint egy luftballon – magyarázza Richard Dobbs, a tanulmány egyik szerkesztője. Ha az egyik oldalán megszorítják, akkor a másikon kitüremkedik, azaz ha valamelyik gazdasági szereplő mérsékli hiteleit, akkor egy másik adóssága nő.
Kína teljes GDP-hez viszonyított adósságállománya négyszeresére ugrott 2007 óta, és elérte a bruttó hazai termék 282 százalékát – tér át a világ legjelentősebb országainak elemzésre a jelentés. Ez magasabb az USA hasonló mutatójánál, igaz, ha figyelmen kívül hagyjuk a pénzügyi szektort, akkor még mindig az amerikai adat a nagyobb. A McKinsey is felhívja a figyelmet a sokak által emlegetett veszélyekre Kínával kapcsolatban: az ingatlanbuborékokra, a helyhatóságok túlzott részvételére a gazdaság finanszírozásában, illetve a gyorsan növekvő árnyék-bankrendszerre, amely a szabályozott és ellenőrzött pénzügyi szektoron kívül működik.
Fecseg a felszín
Az összegző megjegyzések között a McKinsey szakértői megemlítik, hogy a magas adósságszint megnehezíti a központi bankoknak monetáris politikájuk normalizálását. Ha ugyanis feladják a pénzteremtést, hitelkínálat bővítését, és emelnék a hitelköltségeket, akkor a gazdaság szereplői nem tudnának vállalható áron finanszírozási forráshoz jutni.
Az eladósodás a strukturális problémák egyik megjelenés formája – állítja erre reflektálva Charles Dumas a Lombard Street Research kutatóintézet közgazdásza utalva arra, hogy törleszteni az tud, akinek vannak bevételei. Ahhoz viszont, hogy a vállalatok és a háztartások jövedelemhez jussanak, egészséges versenyképes gazdasági szerkezetre van szükség.
Forrás: napi.hu
