Százmilliárdok távoznak a pénzpiaci és újabban már a rövid kötvényalapokból is az alacsony hozamok miatt. A kisbefektetők a lakossági állampapírokat veszik, amelyek kétszer akkora hozamot fizetnek…
Egyre több pénzt csoportosítanak át kisbefektetők a magas kamatú állampapírokba a gyengébben teljesítő befektetési alapokból. Lassan megközelíti a 400 milliárd forintot az az összeg, amit a hazai pénzpiaci és a kötvényalapokból kivontak a befektetők az elmúlt hónapokban. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint április végére a hazai likviditási alapok vagyona már a 730 milliárd forintot sem érte el, ami öt és féléves mélypontnak felel meg.
A klasszikus hazai pénzpiaci alapokban is már csak 171 milliárd forint maradt, ami a 2004 óta vezetett statisztika szerint még sosem fordult elő. A hazai rövid kötvényalapok nettó eszközértéke még mindig 800 milliárd forint körül van, ami nincs messze a történelmi csúcstól, ám a tőke már ezekből a konstrukciókból is megindult kifelé. Egyedül a hosszú kötvényalapok vonzanak még egy kevés friss pénzt, így azok állománya egyelőre rekordon, 200 milliárd forint körül van.
A folyamatos tőkekiáramlás fő oka, hogy a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok egyre alacsonyabb hozamot érnek el: a pénzpiaci alapok egyéves visszatekintő hozama 1 százalék körül van mindössze, és a rövid kötvényalapoké is csupán 2-3 százalékos. A jövő sem biztató. A jelenlegi 1,3 százalék körüli diszkontkincstárjegy-hozamok (dkj) és a tizenötéves távon is mindössze 3,5 százalékos államkötvényhozam mellett a befektetők nem valószínű, hogy sokat keresnek majd a pénzpiaci vagy kötvényalapokon.
Marad az állampapír
A lakossági állampapírok ugyanakkor még mindig nagyon jól fizetnek. Bár az alapkamat már csak 1,65 százalékon áll, a féléves állampapír-referenciahozam 1,29, az egyéves pedig 1,39 százalékos, a Féléves Kincstárjegy még mindig 2,75, az egyéves Kamatozó Kincstárjegy pedig 3 százalékos kamatot fizet, vagyis több mint a dupláját az intézmények számára is elérhető állampapírokénak. A hosszabb távú lakossági állampapíroknál is hasonló a helyzet: három vagy öt évre 3,5 százalékos kamatot is lehet kapni, holott az ugyanilyen futamidejű fix kamatozású államkötvények kamata 2,2-2,8 százalék között mozog.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) célja, hogy az idén 600 milliárd forintnyi lakossági állampapírt adjon el, ennek a felét valószínűleg már teljesítette is. Kérdés viszont, hogy milyen áron. Azok a befektetési alapok ugyanis, amelyekből a magas kamatú lakossági papírok elszívják a pénzt, maguk is általában lakossági megtakarításokat tartanak, és állampapírokba fektetnek be. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a befektetési alapok állampapír-állománya az idén márciusban volt a csúcson, akkor a konstrukciók 1366,6 milliárd forinttal finanszírozták a magyar államot, áprilisban azonban 34 milliárd forinttal csökkent ez a volumen.
Ugyanebben a hónapban több mint 108 milliárd forintnyi friss pénzt fektettek be a háztartások állampapírokba, így feltételezhető, hogy az azokat is tartó alapokból kikerült pénz egy része a magas kamatú lakossági papírokba került. A kisbefektetők hozzáállása logikus, jelenleg magasabb hozamú biztonságos befektetést az állampapírnál nem találnak. Ha minden hónapban hasonló ütemben kerül át pénz a közvetetten szintén állampapírba fektető alapokból a lakossági állampapírpiacra, az évente 5-10 milliárd forintos kamatterhet is jelenthet az államnak.
A külföldiek csökkentik az állományt
A múlt héten 4552 milliárd forintra csökkent a külföldi befektetők forintos állampapír-állománya az ÁKK adatai szerint. A névértéken nyilvántartott állománya 2014 márciusában volt utoljára hasonlóan alacsony szinten. Az idei év elején 5 ezer milliárd forint körül volt a volumen, áprilisban és májusban azonban folyamatosan erodálódott.
A külföldiek február óta nettó eladók a magyar állampapírpiacon. Februárban 455, márciusban több mint 100 milliárd forinttal több állampapírt adtak el, mint amennyit vásároltak. A legnagyobb mértékben deviza államkötvényeket adtak el, de a forintkötvényekből is sokat értékesítettek.
Forrás: vg.hu
BankWeb kiegészítés:
Az emberek mindig ösztönösen cselekednek. Látják a pénzpiacok növekvő kockázatát, a megtakarítási termékek hozamának évek óta tartó esését és döntenek: állampapírt vásárolnak.
Miért?
Mert akkor nem fizetnek számlavezetési díjat, átutalási, készpénzfelvételi díjakat, eho-t. Vagyis az állam nem olyan szereplője a pénzpiacoknak, mint a többi – magának kedvezőbb feltételeket teremtett.
Mivel az állampapír hozama csak döntés kérdése, nem egy nyereség orientált bank, biztosító hozza meg ezt a döntést, hanem valakik az állam nevében. Tehát a kibocsátás költségeit az egész ország viseli (vagyis mindenki, de senki sem kiemelten érzi magáénak), így első ránézésre nem vagyunk költségérzékenyek, a cél érdekében (legyen több állampapír a lakosság kezén) emelhető a kamat.
És természetesen a legfontosabb a többség számára a biztonság. Az állampapírért a magyar állam vállal garanciát. Csak azt nem értem, hogy akkor miért adják el a magyar államkötvényt a külföldiek? Ők látnak olyan kockázatot, amit mi magyar befektetők nem veszünk észre?
Ha érdekli a fenti téma, akkor jöjjön el a Befektetői Iskola előadásaira.
Mióta folyik az eszement alapkamat-csökkentés azóta várom, hogy rádöbbenjenek az illetékesek, hogy ezzel maguk alatt vágják a fát. Ki az a hülye aki odaad milliókat hangyányi kamatok ígéretére, hogy aggódhasson visszakapja-e egyáltalán a tőkét is.. Manapság nincs pénzügyi biztonság. Bárki – akár az állam is – olyan helyzetbe kerülhet, hogy nem tudja kifizetni a kamatot, a lenyelt tőkét meg pláne. Ha a polgár kölcsönt vesz fel egy bankból, a bank a kölcsön összegének a duplája mértékű fedezetet kér letétbe helyezni, elidegenítési tilalmat, jelzálog jogot bejegyeztetni. Tessék mondani, az állampapír-vásárlók milyen fedezeti biztosítékot kapnak, és hogyan tudnak élni vele nemfizetés esetén? Semmilyent és semmiképp.