A refinanszírozott állami támogatású hitelek, az EU források intenzív lehívása és a saját banki források együttesen bőséges finanszírozási lehetőséget nyújtanak a cégek számára, amelyet tovább bővít a folyamatosan növekvő vállalati betétállomány – látják a K&H szakemberei.
Az állami hitelprogramok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalati szektorban konszolidálódni tudott a hitel-betét mutató, az elmúlt években azonban fokozatosan lecsökkent a támogatott konstrukciók kamatelőnye a piaci hitelekhez képest. Ezzel párhuzamosan az elmúlt másfél évtizedben jelentős betétállomány épült fel: míg 2000-ben 1000 milliárd forint volt a vállalati szektor megtakarítása, addig csak az NHP bevezetése óta mintegy 700 milliárd forinttal nőtt a vállalati betétállomány. Ezen felhalmozott betéten felül a vállalatok rendelkezésére állnak még az idei évben meghirdetett EU-s pályázati források is.
„A bőségesen rendelkezésre álló kedvező kamatozású hitelek, valamint az egyébként is történelmien alacsony kamatkörnyezet miatt ma már nem a finanszírozás költsége a meghatározó tényező a beruházási döntéseknél, hanem sokkal inkább a normál piaci igény generálta kereslet. A fokozatosan növekvő vállalati betétállomány és az elérhető EU-s pályázati források mellett azonban a beruházások finanszírozásában továbbra is szerepet kapnak a különböző banki megoldások, bár az EU-s források kiszorítási hatása érezhető a hitelpiacon” – tájékoztatott Hodina Péter, a K&H Vállalati ügyfélkapcsolatok igazgatóságának vezetője.
„Az EU források jelentőségét jól mutatja, hogy 7-10-szeres túljelentkezést tapasztalunk az egyes pályázati kiírásokra. Ebben szerepet játszik az is, hogy a jelenlegi ciklus közel 9000 milliárd forintos keretösszegéből a 2016-2018 közötti pályázati szakasz a legkoncentráltabb időszak, a központi tervek szerint ekkor kerül kifizetésre a legtöbb támogatás. Az intenzív kifizetési pálya megvalósítását a pályázatok esetében újdonságnak számító 50%-os előleg-kifizetés lehetősége is segíti” – mondta el Hodina Péter.
A 25 milliós támogatási összeg felett érvénybe lépett általános közbeszerzési kötelezettség jelentős pályázói kört érint, miközben az új bírálati rendszer hatékonysága még nem igazán érezhető, az elszámolás és a pályázatmenedzsment továbbra is bonyolult. A sikeres pályázatok esetében azonban jól látható, hogy a pályázati cél a versenyképesség és a termelékenység javítása.
