Csalás a devizapiacon

Akár évtizedeken keresztül is befolyásolhatták folyamatosan a legfontosabb irányadó napi devizapiaci árfolyamokat. Ha még voltak illúziói, akkor számoljon le velük.

Csődtörvény, gazdasági társaság felszámolása.A Libor, az ISDAfix, a Brent és a többi benchmark után újabb manipulációs ügy, óriási piacbefolyásolási botrány érik, igaz, egyelőre csak öt, a Bloombergnek nyilatkozó kereskedő erősíti meg a gyanút. A hírügynökség szerint a portfóliók értékelésekor használt napi devizapiaci árfolyamokat − a WM/Reuters jegyzéseket − úgy mozgathatták saját kedvük szerint a nagybankoknál dolgozó kereskedők, hogy visszatartották az ügyfeleik megbízásából kötendő tranzakcióikat, és azokat másokkal összebeszélve a ráta meghatározásakor aktív 60 másodperces időszakban öntötték rá a piacra.

Másrészt a kereskedők saját számlájukat is gyarapíthatták, hiszen annak tudatában előre lekereskedhették a napi árfolyamokat. A napi árfolyamok összeállításának idejében, általában londoni idő szerint délután 4 órkor ennek megfelelően elképesztő mértékben megemelkedett a forgalom, ami már korábban is szemet szúrt a tőkepiaci hatóságoknak − igaz, a devizapiac szabályozatlansága miatt sokat nem tudtak tenni az ügyben.

A Bloomberg értesülései megerősítik, ami a Libor-botrány, illetve az annak nyomán előkerülő újabb ügyek óta egyértelmű:  a piacon amit manipulálni lehet, annak befolyásolásával meg is próbálkoznak a kereskedők. Ez a befolyásolási botrány − amennyiben egyáltalán megerősítik a most talán beinduló hatósági vizsgálatok − azonban más, mint a Libor-ügy, hiszen annak esetében a bankok önbevallása alapján fixálták a kamatlábakat, itt viszont rutinszerű piaci tranzakciókról volt szó. A méret azonban hasonló, hiszen a devizapiacon becslések szerint naponta 4,7 ezer milliárd dollár értékben születnek tranzakciók, és a WM/Reuters napi árfolyamait a legnagyobb indexek használják, mint az MSCI és a FTSE.

Az ármeghatározás ilyen tudatos torzításai − a többi árba beépülve − hatalmas veszteségeket okozhattak a globális gazdaság szintjén. Még problematikusabbá teszi a kérdést, hogy bármennyire is sokszereplős a devizapiac, valóban négy szereplő dominálja: az Euromoney felmérése szerint a Deutsche Banknak és a Citigroupnak 15-15 százalékos, a Barclays-nek és a UBS-nek pedig 10-10 százalékos súlya van a tranzakciós volumen tekintetében. Az a Libor esetében is nyilvánvalóvá vált, hogy a kevés piaci szereplő megkönnyítette a manipulációt.

Forrás: napi.hu

BankWeb vélemény:

Számomra nem is a tény meglepő, hiszen a piac befolyásolásának a fenti példán kívül is sok módja van – és ami megtörténhet, az meg is történik! Inkább azon vagyok felháborodva, hogy a felügyeleti szervek, az ellenőrzés mennyire semmit sem ér – mindig vannak olyanok, akik visszaélhetnek a pozíciójukkal és ezt büntetlenül megtehetik!

Kíváncsian várom a folytatást. Vajon a nyilvánosságnak milyen elrettentő ereje van? Hogyan lehet a hasonló eseteket megelőzni? Milyen büntetést kapnak a csalásban résztvevők?

Évek óta mondom, hogy a FOREX és a tőzsde veszélyes üzem! Csak tőzsdetanfolyamot követően és nagyon jól megválasztott brókernél szabad kereskedni!

Nem az a tanulság, hogy felejtsük el a tőzsdét, hanem, hogy csináljuk jól: kérjen tanácsot bróker választás, számlanyitás ELŐTT!

dr.Tatár Attila

 

 

3 hozzászólás ehhez: “Csalás a devizapiacon”

  1. Mondtam én Tatár úr , hogy MOCSKOS az egész BANKRENDSZER !!!!

  2. A fő kérdés pedig az, hogy kártalanítják-e a bankok ügyfeleit a csalássorozat okozta súlyos pénzügyi banki trükközések okán?!

  3. Ti ezt nem tudtátok, közgazdászok? Csak egy szimpla agrármérnök vagyok de mind ezt már min. 15 éve tudom! Mi az hogy manipulálni, ez magyarul csalás vagy nem tudtok magyarul?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük