Hosszabb és egészségesebb életet élnek az európaiak, de a termékenységi ráta nem éri el az önfenntartáshoz szükséges szintet. A 60 év felettiek száma évente kétmillióval növekedik, a lakosság egyre sokszínűbb, a családról alkotott felfogás is gyorsan változik.
A munka és a magánélet jobb egyensúlyát kéne megteremteni ahhoz, hogy a családok vállalhassanak gyereket, s közben a karrierjüket se adják fel, miközben az uniós prioritások közé a szegénység csökkentése és a foglalkoztatás növelése mellett az egészségügyi ellátást, a migrációt és a regionális politikát is be kéne illeszteni – mondta Andor László, aki pénteken egy budapesti demográfiai tanácskozáson ismertette a Brüsszelben ezzel egy időben nyilvánosságra hozott jelentést a tagországok helyzetéről.
Az ötszázmilliós lélekszámot meghaladó EU-ban a legidősebb a német és az olasz népesség, előbbi medián életkora 44,2, utóbbié 43,1, míg a legfiatalabbak az írek 34,3 esztendővel. Az unióra vetítve 40,6 ez az adat, de 2060-ra 47,9 év lesz, vagyis a népesség öregedik. Ennek részben oka az alacsony termékenységi ráta, amely azonban a rendkívüli alacsony 1,3 nő/gyermek arányról 1,6-ra emelkedett, de nem éri el a népesség önfenntartásához szükséges 2,1-es szintet. A ráta növekedésének okairól megoszlanak a vélemények, lapunknak uniós szakértők azt mondták, hogy tényező lehet a korábbról mostanra elhalasztott gyerekvállalás, de a családtámogatások rendszere is, utóbbi azonban csak akkor befolyásolja a leendő szülőket, ha a szociális ellátásnak ez a módja hosszú távú és megbízható.
A várható élettartam az unióban 76,4 év a férfiak és 82,4 a nők esetében. (Magyarországon 70,3 és 78,4). A legjobb helyzetben a spanyolok, a franciák, az olaszok és a svédek vannak, akik 80, illetve 85 évre számíthatnak. A munkaképes korú (20-64 éves) korosztály azonban 2014-től zsugorodni kezd, a hatvan év felettiek tábora évente kétmillióval bővül, kétszer annyival, mint három esztendővel ezelőttig, aminek magyarázata a háború utáni „baby boom” nemzedék korosodása. A nyolcvan év felettiek csoportja is gyors iramban bővül, s bár ma még csupán a lakosság négy százaléka ér el ilyen magas életkort 2060-ra az arányuk 12 százalékos lesz, ami nyilvánvalóan nagy kihívás az egészségügy számára, hogyan tud majd ellátni ennyi idős embert.
Az elöregedést és a munkaképes korú lakosság csökkenését ellensúlyozhatja valamelyest a bevándorlás. A hatvanas évek óta ez eleve nagy hatást gyakorolt néhány ország népességére. Franciaország és Németország lakossága például egyaránt tízmillióval kisebb lenne, ha nem érkeztek volna külföldi munkavállalók, kiknek gyermekei, vagyis a második generáció tagjai már viszonylag könnyen integrálódnak a befogadó társadalmakba, legalábbis az uniós demográfiai tanulmány szerint. Továbbá, az EU államaiban ma húszmillió nem uniós állampolgár él, miközben a huszonheteken belül is élénkül a vándorlás, tízmillió ember él valamely másik tagországban.
A családok is drámai változásokat élnek meg. A házasságkötések száma csökken, a válásoké és a házasságon kívül született gyermekeké nő.
Forrás: nol.hu
