A nagy összeurópai banki átvilágítás befejeztével végre létrejöhet az új alap, amin a pénzügyi rendszer az új felügyeleti struktúra novemberi életbelépésével működhet. Az Európai Központi Bank egy átalakult piacot fog felügyelni, ahol várhatóan továbbra is szigorú szabályok lesznek érvényben.
Miután az európai stresszteszt, illetve eszközminőség-vizsgálat eredményeit áttanulmányozta az érintett 128 vállalat, máris egy újabb helyzettel szembesülnek, mivel néhány nap múlva életbe lép az egységes felügyeleti mechanizmus is. Mivel nem tagja az eurózónának, Magyarország a tervek szerint később fog csatlakozni az új rendszerhez, de a Magyar Nemzeti Bank által végzett átvilágítások már most is nagyban tükrözik az európai szinten alkalmazott eljárásokat.
Az eddigieknél várhatóan jóval szigorúbb felügyeleti mechanizmus alapelvei, hogy egységes terminológiát vezessenek be az eurózóna bankrendszerében és megvalósuljon a transzparencia, aminek a frissen zárult átvilágítások teremthették meg az alapját. Az EBA, vagyis az egységes bankszabályozási rendszer általános definíciót ad például annak, hogy mi számít nem teljesítő hitelnek, ami eddig tagországonként jelentősen eltért. Szintén egységes definíciót kap az újrastrukturált hitel, aminél eddig tényleg hatalmas zavar volt a különböző értékelések között – mondta Bíró Balázs, a Deloitte pénzintézeti szektorának igazgatója az európai bankrendszer jövőjét taglaló sajtóbeszélgetésen.
Általános elvárás, hogy szigorúbb felügyelet mellett, de aktívabban működjenek jövőre a bankok, amelyeknek kulcsfontosságú szerepet kell játszaniuk az európai gazdasági zsugorodás megállításában. Kinner Lakhani, a Citigroup londoni szakértője szerint 2014-et lényegében leírta a piac, mivel az év jelentős részében azzal voltak elfoglalva, hogy drámaian visszavágják mérlegfőösszegeiket, nehogy alultőkésítettnek bizonyuljanak az átvilágítások során. Ezt megerősítette Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója, aki a Napi Gazdaságnak korábban arról számolt be, hogy megsokszorozódott az a vagyonállomány, amit az eurózóna bankjai igyekeztek az év során értékesíteni.
A bankok aggodalmai az átvilágítás kapcsán abból a szempontból indokoltak voltak, hogy a Deloitte elmondása szerint a lehető legszigorúbb titoktartás mellett folyt az adatgyűjtés, és lényegében csak sejtéseik lehettek a pénzintézeteknek, hogy az általuk kiadott számok később milyen eredményhez elegendőek. Mindehhez hozzájárul az ECB szándéka, hogy a vizsgálat hiteles legyen, és mivel az nem lehet hiteles bizalomépítő intézkedés, aminek mindenki megfelel, egyes bankoknak „muszáj” volt elbukniuk. Ezen a téren már voltak az európai szabályozóknak kínos élményeik. Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakértője emlékeztetett rá, hogy a 2011-es stressztesztnél is akadt olyan eset, hogy egy bank minden gond nélkül megfelelt, majd nem sokkal később csődbe ment.
Az esetleg elbukó pénzintézeteknek meglehetősen kevés idejük, hat hónapjuk lesz kijavítani a feltárt hibákat és hiányosságokat. Ez lehet tőkeemelés vagy egyes leányvállalatok eladása, egyes piacok elhagyása. Isépy várakozása szerint az európai piacon a teszteket követően mindenképp egy konszolidációs szakasz következik majd, ez a leányvállalatokon keresztül nyilván Magyarországra is kihat.
Kinner a Napi Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a bankvezetők a kelet-közép-európai régióval kapcsolatban amúgy is két stratégiát vizsgálnak: az egyik, hogy csekély aktivitás mellett bebetonozzák magukat, a másik, hogy elhagyják ezeket a piacokat. Mindezek fényében a magyar piacon is várható mozgás. A Citibank például a teszt eredményeinek publikálása előtt nem sokkal jelentette be, hogy 11 országban – Európában Magyarországon és Csehországban – eladja lakossági üzletágát.
A konszolidációs periódus már önmagában komoly próbája lesz az új bankfelügyeleti rendszernek, ugyanis minden bankeladás vagy piaci kilépés új, sokkal szigorúbb felügyelet és szabályrendszer mellett történhet meg, épp ezért Kinner nem is számol azzal, hogy egyes bankok mérlegfőösszege drámaian megnövekedjen, vagyis inkább egyes portfóliók fognak gazdát cserélni, semmint egyik óriás összeolvadni a másikkal.
Az egyik legnagyobb kérdés, hogy az átvilágításoknak meglesz-e a fő céljuk, vagyis érzékelhetően megnövelik-e a bizalmat a pénzintézetekkel szemben. Fülöp András, a Deloitte vezető partnere szerint egy sikeres szereplés kommunikálását az egyes bankok önmagában jó imázsépítő eszközként használhatják, míg az a bank, amelyik hallgat az elért eredményről, már önmagában „gyanús”.
Forrás: napigazdasag.hu
