Megkezdődött a növekedés tempójának lassulása, jövőre már csak 2 százalékkal emelkedhet a magyar GDP – áll a GKI friss elemzésében. A szakértők szerint jövőre már kifutnak az egyszeri hatások, amelyeknek köszönhetően a 2014-es növekedés még kimondottan gyors volt, a paksi bővítés és a budapesti olimpia tervezése pedig egyre kockázatosabb.
Már a statisztikai adatok is jelzik, hogy a magyar gazdaság lassuló pályára került – áll a GKI friss elemzésében. Ez nem meglepetés, mivel a 2014-es gyors növekedés, amely még az idei első negyedévben is tartott alapvetően átmeneti tényezőknek (így az EU-támogatások tetőzésének, a választási évvel összefüggő fogyasztás-élénkítésnek, a kiváló mezőgazdasági termésnek és a korábbi autóipari beruházásoknak) volt a következménye. Tovább rontja a kilátásokat a kínai gazdaság lassulása és a növekvő politikai kockázatok miatt várhatóan romló európai konjunktúra.
Emellett Magyarországon a GKI szerint mindinkább jelentkeznek az elmúlt évek gazdaságpolitikájának rossz következményei: a tőke és a munkaerő kiáramlása, a verseny korlátozása okozta romló kínálat, a tartalék- és jövő-felélésből származó feszültségek szétterjedése az állami szolgáltatásokban a nyugdíjrendszertől az oktatáson át az egészségügyig. Növeli a kockázatokat az EU dezorganizálódása, különösen ebben Magyarország mind erősebb politikai elszigetelődése. Ilyen világban a kormányzat hatalmas költségvetési kiadással járó elképzeléseinek – paksi atomerőmű, budapesti olimpia – megvalósítása egyre kockázatosabb.
A magyar gazdaság az idei negyedévben 3,6, a másodikban 2,7 százalékkal növekedett, a lassulás elkezdődött. A GKI szerint a második félévben és 2016-ban további fékeződés valószínű, mindenekelőtt az EU-források átmeneti visszaesése, a belföldi felhasználás visszafogottabbá válása, de a kiviteli lehetőségek romlása következtében is. Ez utóbbi a kevés új ipari kapacitásnak, az exportálható mezőgazdasági árualap csökkenésének és az európai konjunktúra mind bizonytalanabbá válásának a következménye. A belföldi felhasználás a tavalyi 3,7 százalékos bővülés után idén 1 százalékkal, jövőre még 0,5 százalékkal sem bővül, ez főleg a beruházási pálya beesését tükrözi. A növekedés mindkét évben exportorientált volt. 2015 egészére 2,7 százalékos, 2016-ra pedig 2 százalékos gazdasági növekedés prognosztizálható.
A foglalkoztattak száma 2015-ben 2 százalék körüli mértékben bővül a GKI szerint, 2016-ban viszont már csak 1 százalékkal emelkedik tovább. A statisztikai munkanélküliségi ráta a tavalyi 7,7 százalékról idén várhatóan 7,2 százalék körülire, majd 2016-ban 7 százalék körülire csökken. Az Európai Unió munkaerőpiacának vonzása főleg olyan munkavállalókat szív el, akikre itthon is nagy szükség lenne, de a hazai keresetek és munkakörülmények nem versenyképesek. A közfoglalkoztatás már inkább akadálya, semmint segítője a valódi munkahelyek létrejöttének – teszik hozzá az elemzők.
A GKI megítélése szerint a 2015-re előirányzott 2,4 százalékos és a 2016-ra tervezett 2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficit megvalósulása bizonytalan, mindkét évben ennél néhány tizedszázalékkal magasabb hiány valószínű. A szerkezeti átalakítások nélküli, egyszeri eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit, a növekedésellenes adórendszer fennmaradása, a nagy államháztartási rendszerek lezüllése pótlólagos terheket hárít a következő nemzedékekre.
2015-ben 0 százalékos vagy néhány tizedszázalékkal magasabb, 2016-ban 2,5 százalékos áremelkedés várható. Az alapkamat az idei évben valószínűleg 1,35 százalékon marad, majd főleg a Fed kamatemelését követve 2016 végén 1,8 százalék körül lehet. A Monetáris Tanács azonban valószínűleg a lehetséges legkésőbbi időpontban fog csak a kamatemelésről dönteni. Ezért a forint tovább gyengül, 2015-ben 310, 2016-ban 320 forint körüli éves átlagos euróárfolyam várható.
Az ipari növekedés a várakozások szerint 2015 második felében kissé lassul, éves szinten 7 százalék körüli ütem várható. A fékeződés jelentős új kapacitások híján 2016-ban is folytatódik, az ipari növekedés 5-6 százalék között lehet. Az építési piac motorja – az EU- és költségvetési források által támasztott kereslet – idén és jövőre is csökken, s ezt a negatív hatást a piaci megrendelések csak részben tudják ellensúlyozni.
A magyar áru- és szolgáltatás-kivitel 2015-2016-ben az importénál gyorsabban bővülhet, az aktívum jelentősen emelkedik, a cserearányok a két év átlagában kissé javulnak. A keleti és a déli külgazdasági nyitás nem vezetett a magyar külkereskedelem relációs szerkezetének átrendeződéséhez. A magyar kivitel fő felvevőpiaca továbbra is az EU lesz. A magyar kül- és belpolitika esetenként súlyosan sérti és sértegeti az ország fő politikai-gazdasági partnereit, ez negatívan hat a gazdasági együttműködésre.
A javulás ellenére mindhárom nagy hitelminősítő bóvli, vagyis befektetésre nem ajánlott kategóriában hagyta a magyar adósságot, bár megkezdődött a pozitív kilátások jelzése. A befektetésre ajánlott kategóriába való átsorolás akár mindegyik hitelminősítőnél 2016-ra csúszhat – vélik a GKI szakértői.
Forrás: vg.hu
