Gazdaság: Mi várható 2019. évig?

A jövő évi költségvetéshez kapcsolódó középtávú kitekintés mögötti makrogazdasági előrejelzés megegyezik a 2015. évi konvergenciaprogramban (kp) bemutatott pályával. A kiszámíthatóság hiányzik leginkább, de lássuk, hogy befektetői szemmel mire számíthatunk.

A dokumentum szerint 2016-ban a növekedés várhatóan lassul, az EU-transzferek ciklikussága miatt. Míg idén az előző, 2007-2013-as, illetve az új, 2014-től induló programozási időszak forrásai egyaránt felhasználhatók, addig jövőre már csak az új ciklus támogatásai hívhatók le. Emiatt a beruházások volumene 2016-ban elmaradhat a 2015-östől.

A háztartások fogyasztása 2 százalékkal nő majd 2019-ben az előző évhez képest, miközben 2016-ban 2,9 százalékkal, 2017-ben 2,2 százalékkal, 2018-ban 2,1 százalékkal emelkedik az előző évhez képest. A háztartások fogyasztásának további bővülését támogatják az alacsony olajárak, illetve a visszafogott inflációs környezet, a kedvező munkaerő-piaci trendek, valamint a devizahitelek rendezése.

A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP 7 százaléka lesz 2019-ben, 2016-ban 5,9 százalékot, 2017-ben 6,2 százalékot, 2018-ban 6,7 százalékot ér el a GDP-hez mérten.

Maradnak a különadók

A 2019-ig terjedő költségvetési kitekintés alapján a társaságokra kirótt különadók lényegében megmaradnak, a megígért jelentős társasági és személyi jövedelemadó csökkentések nem látszanak a bevételi számok alapján. A bankadó az idei 144,2 milliárd forint után jövőre 89,2 milliárd forintra, majd 2017-ben 67,2 milliárd forintra csökken a kormányzati ígéretekkel összhangban, ezt követően 2019-ig ezen a mértéken megmarad.

A közműszektorban a kitekintés szerint nem várható érdemi különadó-csökkentés a következő években, hiszen az idénre tervezett 54 milliárd forintról mintegy 2 milliárdos csökkenés lesz jövőre, majd végig 52 milliárd forintra áll be a bevételi terv.

Nagyot nő a reklámadó

A reklámadó eközben az idén 6,6 milliárd forintot hoz a büdzsének, jövőre 10,9 milliárd forintra emelkedik, és ezen a szinten marad. A gyógyító-megelőző ellátásokra szánt idei 948,6 milliárd forint 2019-re 1008,3 milliárd forintra nő majd. A prognózis szerint 2019-ig a versenyszféra bruttó átlagkereseteinek 3,5-4,5 százalékos bővülése várható.

A Start-munkaprogram idei 270 milliárd forintos kerete jövőre 340 milliárd forintra, 2017-re 407 milliárdra, 2018-ra pedig 464,2 milliárd forintra nőhet, majd ezen a magas szinten marad. A kitekintés szerint folytatódik a közmunka dinamikus felfutása a “segély helyett munka” elve érvényesítésének megfelelően. A kitekintés kitér arra, hogy 2015-ben a közszférában folytatódik az oktatási ágazat bérrendezése, elindul a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, 2016-ban a kormánytisztviselők életpálya-modellje.

Az államháztartás adósságszolgálati kamatkiadásai csupán enyhén emelkednek, sőt 2017-re csökkennek majd. Az évek során 2016-ban 1048,1 milliárd forintot tesznek ki, ami 2017-re 1035,226 milliárd forintra, 2018-ra 1029,969 milliárd forintra mérséklődik, majd 2019-ben 1062,503 milliárd forintra nő majd.
Forrás: napi.hu

BankWeb kiegészítés:

A fenti előrejelzést nagyon korrektnek tartom, talán annyi baj van vele, hogy minden szám a ma kiadott költségvetési tervezeten és konvergenciaprogramon nyugszik – a kormányzat kiszámíthatatlan, váratlan és meggondolatlan ad hoc intézkedéseire sajnos semmilyen előrejelzés nem tud “felkészíteni” bennünket.

A gondot egyedül ott látom, hogy a politikai célok, megváltoztathatatlannak kikiáltott alapelvek rengeteg pénzbe kerülnek (egykulcsos szja, közmunka, állami kiemelt beruházások, Paks2, stb.), miközben az EU források csökkenni fognak, az egyszeri bevételek (rezsicsökkentés fogyasztás élénkítő hatása, különadók) elapadnak, az államadósságot képtelenség csökkenteni, de a költségvetés is makacsul beállt egy adott “struktúrába). A kiadások és bevételek között csak napi szinten keletkezik kapcsolat, hosszú távon semmi érdemi változás nem várható – marad a tűzoltás.

Tehát azt látom, hogy a következő 4-5 év úgy fog eltelni, hogy semmi érdemi strukturális átalakulás nem kezdődik, a bebetonozott és rosszul működő rendszerekhez (oktatás, egészségügy, államigazgatás, adósság) a kormány nem tud/mer hozzányúlni, így aztán semmi sem fog történni, további fontos éveket vesztegetünk el. Persze aki túlélésre “játszik”, annak ez is eredmény, de egyszer már valakinek túl kellene lépnie a napi túlélési harcon és hosszú távra kellene terveznie.

 

 

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal