Számtalan hazai kis- és közepes vállalkozás élén égető kérdéssé vált a generációváltás. Mivel sok esetben az utódlás nem megoldható, a vállalatok garmadával kerülhetnek eladósorba.
Fontos határkőhöz érkezett a kkv- szektor: a rendszerváltás környékén alapított vállalkozások vezetői nagy számban érkeznek a nyugdíjkor küszöbére. Sokuk már ötvenes éveik derekára érve feladná a naphosszat tartó vesződséget, de nem kis számban vannak olyanok, akik még 70 felett is kényszerűen a cégvezetői székhez láncolják magukat – mivel nincs kinek átadni az irányítást.
Statisztikák nem készültek arról, hogy hány kis-, és középvállalkozásnál nem megoldott a generációváltás, ugyanakkor a tanácsadás területén dolgozók tapasztalatai alapján a probléma a társaságok körülbelül 60 százalékát érintheti – becsülte lapunknak Menyhei Ákos, a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagja.
2013-ban a kkv-szektor regisztrált cégeinek száma 551 ezer volt, amely az összes Magyarországon bejegyzett cég 99,9 százalékát tette ki, ha csak a vállalkozások 10 százalékánál nincs megoldva az utódlás, már akkor is hatalmas cégtömeggel állunk szemben.Ez a kérdéskör nem szektor specifikus, de az egyik leginkább “fertőzött terület” az agrárágazat – tapasztalja a szakember.
A nyugat- európai országokban ugyancsak a gazdaság gerincét alkotják a kkv-k, ám ott a családi vállalkozások rendszerint több nemzedéket felölelő múlttal rendelkeznek. Nyugatabbra már az ötödik generációváltás megy végbe, a cégutódlásnak pedig megvan a kialakult metódusa. Ehhez képest idehaza a nyugdíjkor közelében lévő vállalatvezetők felkészületlenül szembesülnek ezzel a problémakörrel.
A cégátadás nehézségeinek számos vetülete van, s ennek csak az egyik oldala a népességfogyás, illetve a fiatalok kivándorlása. A tanácsadók szerint ugyancsak tetten érhető a generációs szakadék: az új vezetői nemzedék kevés motivációt érez arra, hogy egy kicsi, hagyományos szisztémájú cégnél legyen röghöz kötve.
Gyakori jelenség, hogy nincs olyan kompetens személy, aki válthatná a cégvezetőt – ez főként akkor kezelhető nehezen, amikor különleges szaktudásra és tapasztalatokra van szükség. Egy speciális környezetvédelmi technológiát, javarészt exportra szállító cég fejének még külső menedzsmentet sem könnyű találni, mert kevés a szakember – említett példát Horgos Lénárd, az M27 ABSOLVO magyarországi irodájának partnere.
A harmadik fő nehézség, hogy a hazai cégszerkezet kitermelte a “one man show” és a “kulcsember” néven emlegetett jelenségeket. Magyarán: a kkv-knál gyakori, hogy minden döntési és kapcsolati szál az egyszemélyi tulajdonosnál, esetleg egy maroknyi csoportnál fut össze, távozásuk esetén pedig akár az ügyfelek is elhagyhatják a céget. Így még ha hajlana is egy utód a cég átvételére, távolról sem biztos, hogy a középvezetők vagy a piac elfogadják a személyét.
A következő években számtalan hazai kkv kerül piacra. Mivel 2-3 év múlva ezzel párhuzamosan a Jeremie kockázati tőkealapok is értékesíteni akarják a részesedéseiket a portfólió cégekben, a túlkínálat miatt az árak a mélybe zuhanhatnak – vázolta Horgos. Az eladási trend pedig már megkezdődött. Úgy látja, bár vevők ugyan lennének – felmérések szerint a nagyvállalatok 40-50 százaléka tervez akvizíciókat a közeljövőben – a piacra kerülő vállalatok többsége kevéssé vonzó a vevőknek.
Már most sok céget próbálnak meg eladni, az értékesítések csupán harmada sikeres – mondta Simonyi. A szakmai és pénzügyi befektetők ugyanis nem materiális javakat, hanem jövedelemtermelő képességet, piacot akarnak vásárolni. A fő szempont, hogy milyenek az eladósorba került társaság ügyfelei, ha itt nincs elegendő potenciál, akkor a befektető csak szemezgethet: például csak a céges csapatot vagy az adatbázist viheti el.
A hazai kkv-k számottevő részének van takargatnivalója. Az adómorál pedig nem az egyetlen gyenge pont, a sikkasztástól kezdve az ügyviteli és a kimutatás manipulációig a legkülönfélébb, gyakran hajmeresztő trükközési módokig terjedtek el – értékelt Simonyi.
A kkv-k 95 százaléka hallani sem akar arról, hogy átvilágítást rendeljen egy tanácsadócégtől, ugyanis rendszerint sokallja a mintegy 10 millió forintot felemésztő pluszkiadást – mondta Simonyi Tamás. Ám a potenciális vevők amúgy is kérni fogják az önvizsgálatot, így a cégek csak saját értéküket tudnák növelni, amennyiben elébe mennének a szándékoknak.
Az eladósorba kerülő kkv-k kisebb része fordulhat majd külső tanácsadóhoz, annak ellenére, hogy a sikeres dealhez már a cégeladási hullám fölcsapása előtt fontos megjelenni a piacon – figyelmeztetett Horgos. A felkészülési folyamat ugyanis hosszú – s nem csak a kifehérítéshez és a tárgyalásokhoz szükséges szakértelem, de a megfelelő vevő beazonosítása is nehézséget okoz.
A cégvezetők többsége azonban továbbra is úgy gondolja, hogy egyedül is boldogul.
E folyamatok koncentrációt és egyben piactisztulást is hoznak. A kevésbé értékes cégek tömeges eltűnése a GDP-re nem fog különösebben hatni, ám hogy milyen humán vagy szociális problémákat okoz majd a jelenség, azt még nem lehet felbecsülni.
Forrás: napi.hu
