A NAV szerint ideje lenne lazítani az adótitokra vonatkozó szabályokon, hogy az olyan nagy jelentőségű és a közvéleményt jogosan foglalkoztató ügyekben, amilyen például a brókerbotrány, ne a titokgazdák hozzájárulásán múljon, mi hozható nyilvánosságra.
Az adóhatóságnál nemrég lezárult, a szándékos adóelkerülést a remények szerint jelentősen megnehezítő, több milliárdos informatikai fejlesztések apropóján rendezett háttérbeszélgetésen elmondták: a nemzetgazdasági tárcával közösen dolgoznak az online kasszák kiterjesztésén, és azokat várhatóan még az idén be is vezetik a szolgáltató szektor egyes területein.
Összesen csaknem 9 milliárd forintot fordíthatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal három olyan, a közelmúltban befejeződött informatikai fejlesztésre, amelyektől nem kevesebbet várnak, mint hogy segítségükkel az eddigieknél hatékonyabban tudják majd kiszűrni azokat az adóelkerülőket, illetve behajtani az adóhátralékokat.
Sinkáné Csendes Ágnes adószakmai szakfőigazgató azt mondta: az online pénztárgépek vagy az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszer (ekáer) adatai tekintetében gyakorlatilag percre kész adatbázissal rendelkezik már a NAV, ez pedig új szemléletet hoz az adóhatóság munkájába. A régmúlt történései helyett a közelmúlt eseményeire fókuszál immár az adóhatóság, ami könnyebbé teheti a bizonyítást és hatékonyabbá a beszedést.
Erre szükség is van, mert mint elhangzott, csak a tavaly végzett mintegy 225 ezer ellenőrzés során 582 milliárd forintos adókülönbözetet állapított meg a NAV. Az egy adóellenőrzésre jutó adómegállapítás átlagos összege 17,9 millió forint volt, és az adóhatóság célja ennek az összegnek, nem pedig az ellenőrzések számának a növelése.
Mint emlékezetes, az Állami Számvevőszék a múlt héten nyilvánosságra hozott jelentésében a 2009 és 2013 közötti évekre évente több mint 200 milliárd forint olyan működői adózói hátralékállományt mutatott ki, amelynek hátralékkezelése érdekében nem tett intézkedéseket az adóhatóság. Sinkáné Csendes Ágnes ezzel kapcsolatban emlékeztetett: ez esetben már nem működő vállalkozások adóhátralékáról van szó, amelyekre olyannyira nincs hatása a NAV-nak, hogy a törvény még a már megkezdett végrehajtási eljárásokat is leállítani rendeli a felszámolás alatt álló gazdasági társaságoknál. Ezért is hajt rá most az adóhatóság a friss esetekre, hogy a még működő vállalkozásoknál jegyzett több mint félezer milliárdos adóhátralékot mindinkább csökkenteni lehessen, de legalább is az semmiképpen ne növekedjen.
Az új, integrált adattárházakat magába foglaló informatikai rendszer az eddiginél sokkal rugalmasabban alakítható, és amellett, hogy abban adatbányászati eszközökkel az arra felhatalmazott adóhatósági alkalmazottak indíthatnak kereséseket, az adattárházak célzott keresésekre is használhatók, így segítve például a végrehajtók munkáját – mondta a NAV informatikai Intézetének főigazgatója, Lakos Lambert István. A fejlesztésnek köszönhetően így nemcsak az adóelkerülésre specializálódott gazdasági társaságokat, számlázási láncolatokat szűrhetik ki, de kockázati szintenként is képesek kategorizálni az adózókat, sőt, az „adózói életút” nyomon követésével azt is jó eséllyel be tudják lőni, hogy a renitensekkel szemben milyen szankciót érdemes bevetni: elegendő-e egy fizetési felszólítás, vagy inkasszóval, esetleg jövedelem-letiltással érnek-e el várhatóan nagyobb eredményt.
Forrás: vg.hu
