A külföldi vásárlók aránya a magyar ingatlanpiacon igen alacsony, alig két százalék. Főleg az uniós állampolgárok vásárolnak ingatlant, de a távol-keletiek hajlandóak a legtöbbet fizetni, ők a drágább lakásokat keresik – írja pénteki számában a Magyar Nemzet.
Saját lakásigényük kielégítésére, és nem befektetési céllal vásárolnak ingatlant a hosszabb ideje Magyarországon élő külföldiek. Ő piaci áron és átlagos igények szerint vásárolnak.
A lap által megkérdezett szakemberek tapasztalatai szerint az látszik, hogy az elmúlt mintegy tíz évben a magyar ingatlanpiacon még nagyarányú volt a külföldi, főleg nyugat-európai vásárlók, befektetők jelenléte, a válság óta viszont egyre kevesebben vannak, még ha az elmúlt egy-két évben valamelyest nőtt is a számuk.
A külföldi vásárlók alig két százalékát jelentik a piacnak, és közülük is kevesen vásárolnak tisztán befektetési céllal, azaz bérbeadási szándékkal vagy értéknövekményre számítva. A befektetők piaci áron, általában a Belvárosban vagy Bel-Budán keresnek igényes kivitelű lakásokat, melyeket magas áron adhatnak bérbe.
Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák vezetője a lapnak elmondta, hogy a külföldiek jelenlétét nem értékeli túlzott keresletnövelő vagy árfelhajtó tényezőnek. Míg tíz évvel ezelőtt egy budai villát öt-hatezer euróért is ki tudtak adni irodaként vagy lakásként egy külföldinek, ma már két-háromezer eurónál nem adnak többet érte.
Persze az albérletek piacán nem ezek az ügyletek a hangsúlyosak, még mindig a hazai magánszemélyeknek adómentesen (átlagosan 50-80 ezer forintos áron, rezsi nélkül) bérbe adott, átlagos állapotú lakás a jellemző. Aki ilyen ingatlant vásárol, az csak rövid távon adná ki, 3-5 éves terveiben már a saját célú használat szerepel.
A Duna House legfrissebb vizsgálata szerint a bérlői piacon a külföldiek aránya már valamivel magasabb, 12 százalékra tehető. Az ingatlanközvetítő hálózat elemzési vezetője, Rutai Gábor elmondta, hogy a külföldi vásárlók 45 százaléka uniós vagy USA állampolgár, a legtöbbet viszont a távol-keleti vevők költenek. Összehasonlításképp: míg az EU-ból vagy az USA-ból érkezők átlagosan 14,8 millió forintot szánnak ingatlanvásárlásra, addig a távol-keletiek 26,7 milliót. Ők egyébként a piac 15 százalékát jelentik.
Szerző: Magyar Nemzet
