Ismét fenntarthatósági konferencia

Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Piac & Profit a „Magyar Fenntarthatósági Csúcs” konferenciát. Idén a rendezvény fókuszában az esélyegyenlőtlenség globális és magyarországi problémája állt.

Az emberiség jelentős részének esélye sincs a mindennapi betevő falathoz, szomjának oltásához, fedélhez a feje fölé. Mélyszegénység, nélkülözés, erőszak és háború – ez jut nekik. A társadalmi kérdések szorosan összefüggnek a környezeti, erőforrásokkal, életfeltételekkel kapcsolatos kérdésekkel. Tovább pusztul a Föld, az élő környezet, elszennyeződnek tájaink, tengereink, elfogynak a természeti erőforrások. Háborúk, terrorizmus, népvándorlás az emberi faj válasza az egyre sürgetőbb globális problémákra.

A Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2017 konferencia – a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozója – részletesen megvitatja az alternatív és megújuló energiák térnyerésének esélyeit a fosszilis energiahordozókkal szemben. Számos jó gyakorlat mutatkozik be az üzleti szektor és a fogyasztók oldaláról. Az üzleti szektor, a vállalatok egyre szélesebb körű felelősségi gyakorlata a fenntarthatóság szolgálatába áll.

Németh Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja előadásában a nemrégiben elhunyt Láng István akadémikusról, a Fenntarthatósági Csúcs alapítójáról és örökös fővédnökéről emlékezett meg.

Ezt követően a konferencia nyitóbeszédében Juhász Árpád geológus, az esemény fővédnöke a túlélés szempontjainak szükségességét emelte ki előadásában. „Ezek a szempontok sokszor nem érvényesülnek a napi politikai döntésekben. Az észak-koreai utolsó két földalatti atomrobbantás során olyan földrengéshullámok indultak el, amelyek az egész Földet bejárták és észlelhetőek voltak. Magyarországra 12 perc alatt jutottak el. Ezek után szinte sorozatban pusztítottak a bolygón földrengések: a legutóbbi napokban Irán, illetve Irak területén, majd Costa Rica közelében. Eltűnődünk azon, hogy van-e köze a koreai robbantásoknak ezekhez a rengésekhez. Ez tudományos alapon kizárható. Ugyanakkor az egyes nagy energiájú földrengések módosíthatják – minimálisan ugyan, de méretően – a Föld forgástengelyét.

„A mai világ működésével kapcsolatban egyre gyakrabban felmerül, hogy fenntartható-e a jelenlegi formájában. Mert ha nem, akkor összeomlás fenyeget – és akkor el kell gondolkodnunk azon is, hogy ki a felelős ezért” – mondta László Ervin professzor az eseményre küldött video üzenetében. „Az olyan komplex rendszerek, mint a testünk is, állandó bevitelre, utánpótlásra szorul, anyagot, energiát, információt kell bevinnünk. A társadalom is ilyen. Ahhoz, hogy tovább élhessen, állandóan táplálni kell. Ahhoz, hogy ezt megadhassuk a társadalomnak, a társadalom minden tagjának együtt kell működnie” – hangsúlyozta a Budapest Klub alapító elnöke, világhírű filozófus és író. A neves tudós szerint ez az együttműködés megvalósulhatott addig, amíg az emberiség viszonylag kis közösségekben élt. Ma már viszont nem ez a helyzet. Egy planetáris társadalmi szervezet együttműködése nehezebb. Vannak olyan jelenségek, szervezetek, fekete bárányok, amelyek akadályozzák az együttműködést. Az egyik ilyen a nemzeti állam. Meg kell értenünk, hogy egyedül egyetlen állam sem lehet képes a túlélésre, csak együtt tehetünk ezért. Hét és félmilliárd ember csak akkor élhet túl, ha össze tudunk fogni. Ez ma már nem egy idealista ábránd, hanem alapvető életfeltétel!

“Az esélyegyenlőtlenség tekintetében több vonatkozásban továbbra is súlyos a helyzet. A 2013-as Fenntartható Fejlesztési Stratégia és a Nemzeti Fejlesztési Koncepció Szükség megvalósításához szükség lenne egy egyértelmű intézkedéstervre, amely 2030-as távlatban szabná meg, hogyan javítsuk a hazai állapotokat” – mondta Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár.

“Megindult az ipari forradalom” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz Diana az IPCC WGIII alelnöke, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A kutató szerint a megújuló energiaforrások felhasználása, a megosztás gazdaságának térnyerése fenntarthatóbb, élhetőbb jövőt eredményezhet. “De rajtunk múlik a döntés, melyik úton indulunk el” – mondta. Az utóbbi időben felőrösödött és rengeteg kárt okozott hurrikánok ellenére sem bizonyított tény, hogy a tragédiák klímaváltozás következményei.

“Fontos eredmény, hogy Magyarországon csökkent az egy főre jutó vízfogyasztás és a keletkező hulladék mennyisége, és tovább növekedett hazánk erdősültsége. Mi örömmel konstatáltuk, hogy készül egy zöldgazdasági stratégia, az energiahatékonysági pályázatok megnyíltak, indul a METÁR rendszer, illetve kiemelten támogatja a kormányzat az elektromobilitás terjedését. Vannak örömteli próbálkozások a körforgásos gazdaság kialakítására, azaz hogy a használati tárgyak ne eldobhatóak, hanem szétszerelhetőek legyenek” – mondta Szabó Teréz Krisztina, a Földművelésügyi Minisztérium, Környezetfejlesztési és –stratégiai osztályának főosztályvezető-helyettese. Ugyanakkor kiemelte, az állami szféra nem pótolhatja a vállalatok energiáját és innovációját, de segíthet kereteket biztosítani a vállalati felelősségvállaláshoz.

“Tovább romlott az élőhelyek és a vizsgált gerinces állatfajok populációinak állapota” – ez volt a konklúziója Antal Alexa előadásának, aki a WWF Magyarország kommunikációs vezetője és az Élő Bolygó jelentés tapasztalatait mutatta be. A kétévente megjelenő jelentés 2016-os kiadása friss kutatási adatokra támaszkodva riasztó adatokat közöl: a gerinces fajok populációinak jelenlegi 58 százalékos visszaszorulása a becslések szerint tovább romlik: ha a Föld lakossága változatlan módon és mértékben használja továbbra is a Föld erőforrásait, akkor 2020-ra ez az adat már 67 százalékos veszteséget jelenthet.

“A fenntarthatóság megoldást jelent, a megoldás pedig üzleti előnyt. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak olyan megoldásai lesznek, ami a jövőt jelenti, mert a világ is belehelyezkedik abba, amit ő újítóként elkezdett”, mondta ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A fenntarthatóság egyik alapja a megosztás, hogy ne birtokoljuk, hanem használjuk a tárgyakat. Bőgel György, a Central European University (CEU) professzora ezt platform kapitalizmusnak nevezi, amelyben a társadalmi célok, érdekek találkoznak az ötletadó érdekével. A kereslet és kínálat az informatika segítségével az elektronizált piactéren talál egymásra, gyorsan terjed a szolgáltatások megosztása, amikor nem vesz meg minden piaci szereplő valamilyen gépet, eszközt, hanem megrendel egy tevékenységet.

“Azokban az európai országokban, ahol cégünk jelen van, a munkanélküliség az egyik legnagyobb probléma. Oktatási programot indítottunk, hogy a fiatalok azonosítani tudják alapvető készségeiket és hamarabb találjanak munkahelyet, mert a magyar fiatalok közül sokan motiválatlanok, inaktívak és bizonytalanok. Ezt segítjük legyőzni”, mondta Tóth Valentin, a Coca-Cola HBC Magyarorszag Kft. Kommunikáciòs igazgatója.

A délelőtti program után a résztvevők szekcióbeszélgetéseken folytatták a témák megvitatását.

“Magyarország a 17 fejlesztési cél megvalosításában az EU-ban a 13. helyen, világszinten 18 helyen áll, de vannak még területek, amikben elmaradottak vagyunk” – mondta Bonifert (Szigeti) Márta, a Hungarian Business Leaders Forum elnökségi tagja.

A vállalati elkötelezettségről szólva Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (a BCSDH) szervezet igazgatója szerint ebben a gyakorlatban nem üzleti szempontok érvényesülnek. „Aki gyakorolja a társadalmi felelősségvállalást, az hisz benne és nem a reklámért, hanem mert komolyan gondolják” – mondta Márta Irén.

A rendszerváltás az energiában panelbeszélgetésen Hetesi Zsolt, az NKE tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy sürgető lenne elszakadni a piszkos energiaforrásoktól, már csak azért is, mert a készlet véges. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy a mai villamosenergia-rendszer technológiai, irányítási “állapota” nem megfelelő, nem képes a fejlett technológiák fogadására. Egészen új rendszer kell felépíteni, mert a technológiai fejlődés megelőzi a jelenleg még működő rendszert. Az ellátás biztonsága még igényli a régi energiaforrásokat, nem lehet mindent a megújulóra alapozni.

Azt esélyegyenlőtlenség felszámolásának érdekében elvégzendő teendőkről szóló panelbeszélgetésen Prof. Dr. Dinya László, a Szegedi Tudományegyetem tanára az esélyegyenlőtlenség kérdését gazdasági példákkal tette szemléletesebbé. Ismert közgazdászokat idézve mondta el, hogyan vezet esélyegyenlőtlenséghez, ha a profitot privatizálják, a költségeket (ez alatt az anyagi kár értendő) pedig társadalmasítják. A gazdaság lassú növekedése mellett gyorsan nő az esélyegyenlőtlenség a professzor szerint. Szó esett előadásában arról az európai uniós vitáról is, ami szerint az Unió széteséséhez vezethet a társadalmi egyenlőtlenség, amit szociális védőhálóval kellene visszaszorítani.

A hazai vállalatok 81 százaléka gondolja úgy, hogy a környezeti felelősségvállalás az egyik legfontosabb és legaktuálisabb területe a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságának– derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből.

Látható, hogy minden ember és az életünket átszövő minden folyamat aktív szereplője sokat tehet a konferencián felmutatott problémák megfelelő kezelése érdekében. A legnagyobb bajt az jelenti, ha nem vagyunk képesek együttműködni és nem látjuk át a helyzet komolyságát.

 

 

 

Minden vélemény számít!

Név *
Email *
Weboldal