Hetedik alkalommal rendezte meg a Piac & Profit a Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát. Idén a fókuszban az emberi és társadalmi értékek válsága állt.
A megváltozott környezeti hatások világosan tetten érhetőek a Szíriai események mögött is – mondta előadásában Juhász Árpád geológus, a konferencia egyik fővédnöke. A klímaváltozás nem annyit jelent, hogy kicsit melegszik évről évre a földi légkör, vagy kicsit eltolódnak az éghajlati övezetek, hanem drámai helyzeteket okozhat például a vízellátásban, az ember és víz viszonyában, különösen, ha a csökkenő víz mellett a rohamosan növekvő népességgel is számolunk.
Szíria nagyon száraz ország, az éves csapadékmennyiség 200 milliméter alatt van. Mesterséges öntözéssel viszont az ország egyes részeit Kánaánná tudták változtatni évezredek óta. Egyúttal ez a térség mindig is a vízért folytatott háborúk területe volt, már a Krisztus előtti időszakban is. A területet ellátó folyók nagy része Szíria határán kívül van, egy török gát miatt az Eufrátesz Szíriába a kilencvenes évektől a korábbinál kisebb vízhozammal érkezett. A vízhozam jelentős lecsökkenése az országon belül jelentős elvándorlást okozott, közel másfél millió földműves költözött ezekről a területekről a fővárosba és nagyvárosokba. A saját hazájukon belül lettek hajléktalanok, általában nehezen találtak maguknak megélhetést.
Ezzel párhuzamosan hatalmas demográfiai robbanás ment végbe 3-ról 22 millióra (vagyis hétszeresére) nőtt nagyon rövid idő alatt. (Becslések szerint a Törökországba menekültek még legalább kétmillió fő). Hogy ennyi embert el lehessen látni, sokkal több vízre volt szükség, a folyók kevésnek bizonyultak, a talajvíz szintje is jelentősen lecsökkent. Ezt követően már csak a háborús helyzet kellett a migrációs folyamatok drámaivá válásához.
Feldmár András: Ha a szeretet vírus nem lesz járványszerű, kihalunk
A világ legnagyobb problémája a hanyagság, vagyis az, hogy nem arra figyelünk, ami fontos. Feldmár András, a Feldmár Intézet alapítója, pszichoterapeuta szerint az engedelmesség jelentheti fajunk végét. Jung szerint a tömeg buta és minél többen vagyunk, annál butábbak vagyunk. Feldmár szerint ez azért van így, mert falkaállatok vagyunk. Az egyik legnagyobb szükségletünk, hogy érezzük a valahova tartozást. „Ha fontos, hogy idetartozz, nem szabad gondolkodni azon, amit én mondok, csak érezni. ha valaki kimondja, amit gondol, és az ezzel ellentétes, keresztre feszítik. Ha a Marsról idejönnék, és látnám a keresztre feszített félmeztelen embert, elfutnék. Hiszen a szeretet szimbólumát, Krisztust, mások keresztre feszítették. Ezen a bolygón az emberek bántják egymást. Nem szabad finnyásnak lenni, egyikünk se ülne itt, ha nem ülnénk mind egy véres hullakupac tetején. Az őseink a vérüket áldozták fel azért, hogy azok a nők és gyerekek, akik akkor éltek, élhessenek tovább. Nem új, ami most van. Kezdettől fogva véres csaták ára volt, hogy mi most erről itt beszélhetünk.”
Ürge-Vorsatz Diána: Minél hamarabb fékeznünk kell!
Még mindig sokan vannak, akik kételkednek a klímaváltozás tényében, holott az adatokkal nem lehet vitatkozni, és már nem a cuki jegesmedvék megmentéséről van szó, hanem húsbavágó problémákat okoz a globális felmelegedés. Az adatok egyértelműek: soha korábban nem volt ekkora növekedés a globális átlaghőmérsékletben ilyen rövid idő alatt. Az idei február 1,35 fokkal volt az 1980-as átlag felett, a melegedés, a kiugrás mértéke óriási. Voltak olyan területek, ahol 11,5 fokkal volt melegebb mint a havi átlag, Magyarországon hat fokkal volt a hosszú távú átlag feletti hőmérséklet. Magyarországon ráadásul gyorsabban is melegszik a klíma a globális átlagnál: már 1980-hoz képest is 1,5 fokot emelkedett az átlaghőmérséklet, ami ráadásul együtt járt a csapadék mennyiségének hét százalékos csökkenésével.
Gyulai Iván: A fenntarthatatlanság okai
Soha ne oldd meg az okokat, csak az okozatokat „kezeld”! A politikai gondolat Abraham Lincolntól, az Egyesült Államok 16., és egyben első republikánus elnökétől származik. Mint hozzátette, ha megoldod a problémát, a végén feleslegessé válsz! A mai kor egyik fontos kérdése, hogy valójában miért is van szükség a növekedésre? Egyrészt – válaszolta meg Gyulai Iván – mert a makrogazdasági modell intézményrendszere, a kamatos kamat és a hitelezés mindent növekedésre kényszerít. Másrészt, mert kamat átrétegzi a munkával szerzett jövedelmeket, az adósoknak növekedni kell, hogy megadhassák adósságaikat, a nyerteseknek pedig az újabb befektetések miatt van szükségük növekedésre. Harmadszor a növekedés a növekedést szolgálja, nem pedig a társadalmi jólétet. Végül, de egyáltalán nem utolsósorban azért, mert a pénz intézményrendszerének foglyai vagyunk: ha van, akkor azért, ha nincs, akkor meg azért!
László Ervin: “Nem megoldás, ha falakat építünk”
A világhírű tudományfilozófus valószínűbbnek tartja, hogy az üzleti világ orvosolja a világ bajait, mint a nagypolitika, mely egyre inkább a megosztó, kirekesztő retorikára játszik. A Fenntarthatósági Csúcson tartott beszédében a felelősségteljes magatartás filozófiáját vázolta fel a holisztikus gondolkodás és a rendszerelmélet felől közelítve. Mára teljes mértékben “globális faj” lettünk, belaktuk az egész bolygót, használjuk szinte minden fellelhető természeti erőforrását, és ebben az űrhajóban, ami a Föld, “kezdünk most harcolni, ahelyett, hogy elkezdenénk együttműködni” és közösen találnánk meg annak módjait, az erőforrásokat hogyan használjuk fel a legjobban, leghatékonyabban. “Harcolunk, hogy kinek legyen itt jobb, azáltal, hogy a másikat kizárjuk. Ez itt a tévedés. Ha ezt tovább csináljuk ilyen formában, a frusztráció és az erőszak csak növekedni fog.”
Az energiatermelésben is eljött a rendszerváltás ideje
Két út áll előttünk: vagy a végletekig kifacsarjuk Földünk erőforrásait, vagy pedig a megújuló energiaforrások használatára váltunk. Ezt azonban a politikai szereplőknek is fel kell ismernie. Az energetikában igazi rendszerváltásra van szükség – mondták el szakértők a hetedik Fenntarthatósági Csúcs energetikai témájú paneljében.
Mindannyian több szerepben “játszunk” a világban, polgárok, fogyasztók, szülők, kollégák, cégvezetők vagyunk és képtelenség, hogy ezeket a funkciókat teljesen eltérő erkölcsi normákkal töltsük be. Felelősségteljesnek kell lennünk minden szerepünkben.
