Peter R. Orszag és J. Michael Orszag írása is olvasható a most megjelent Hitelintézeti Szemlében, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tudományos folyóiratának júniusi számában. Az idei év második száma színes tanulmányok közlésével továbbra is a közgazdaság-tudomány, a gazdálkodás- és szervezéstudományok, valamint a pénzügyi területek legaktuálisabb kérdéseivel foglalkozik.
A júniusi szám egyik kiemelkedő írása Peter R. Orszag és J. Michael Orszag közös tanulmánya, melyben a munka jövedelemből való részesedését vizsgálják Magyarországon. Mindezzel azt a tudományos vitát szeretnék némileg nyugvópontra helyezni, amelyben sokan a tőke részarányának növekedése mellett, a munka részarányának növekedését látták, és ezzel Nicholas Kaldor gazdasági növekedésre vonatkozó egyik stilizált tényét kérdőjelezték meg. Következtetéseik közt szerepel, hogy hazánkban a munka részarányát nagymértékben befolyásolja az önfoglalkoztatottság, valamint annak kezelési módja.
A tanulmányok rovatban további négy dolgozat jelent meg:
Ilyés Tamás, az MNB elemzője és Varga Lóránt, az MNB főosztályvezetője a magyar háztartások aktuális pénzforgalmi szokásait állították vizsgálódásuk középpontjába. A kutatás 1000 fős reprezentatív minta felmérése alapján, különböző statisztikai eszközök alkalmazásával készült. A szerzők részletesen elemezték, hogy egyes demográfiai és szociológiai változók miként és milyen mértékben befolyásolják a fizetési szokásokat. Fontos megállapításuk, hogy az elektronikus fizetési módok, például a bankkártyák használatára legjelentősebb mértékben az iskolai végzettség növekedése van kedvező hatással.
Horváth Dániel és Makay Eszter, az MNB elemzői a bankközi referenciakamatok meghatározásának elemzési módszertanával foglalkoztak. Tanulmányukban áttekintik az eddigi nemzetközi és hazai statisztikai vizsgálatokban használt módszereket, és bemutatják a Magyar Forex Társaság Jegyzési Bizottságának megbízásából összeállított hazai elemzési keretrendszert, valamint az első, 2014-re vonatkozó vizsgálat eredményeit is. A magyarországi bankközi referenciakamat példáján a különböző statisztikai módszerekből egy olyan vizsgálati keretet építenek fel, ami megvilágítja az egyedi árjegyzők viselkedésének és a referenciakamat alakulásának lényeges aspektusait.
Kreiszné Hudák Emese, az MNB elemzője és Varga Péter, az MNB gyakornoka, valamint Várpalotai Viktor közgazdász a demográfiai változások makrogazdasági hatásait vizsgálták Magyarországon európai uniós összehasonlításban. A tanulmány eredményei szerint a társadalom elöregedése hosszú távon jelentősen megváltoztathatja a munkakínálatot, a fogyasztási és a megtakarítási rátákat, valamint a növekedési kilátásokat, továbbá a következő évtizedekben dezinflációs hatású lehet. A demográfiai változások kedvezőtlen makrogazdasági hatásait mérsékelhetik a gazdaságpolitikai lépések, illetve a gazdasági szereplők alkalmazkodása is.
Banai Ádám, az MNB főosztályvezetője, Kollarik András, az MNB elemzője és Szabó-Solticzky András az ELTE doktorandusza a deviza/forint devizaswap-piac hálózati szerkezetét vette górcső alá azzal a céllal, hogy az egynapos piac eredményeit kiegészítve teljes képet kapjanak. Vizsgálatukat hálózatelméleti eszközök segítségével végezték el. A gráfokból arra lehet következtetni, hogy a futamidő hosszabbodásával a nagy szereplőket érintő potenciális sokkok hatása ugyan kisebb lehet, de ezzel együtt egyre kevésbé bíztak meg egymásban a partnerek.
A legfrissebb Hitelintézeti Szemle vitarovatában Banyár József válaszát közöljük Simonovits András kritikájára, ami a Hitelintézeti Szemle előző számában (2015. március) jelent meg.
A Könyvismertetés rovatban, az angol nyelven íródott és nemzetközi kontextusban nagy sikernek örvendő könyvek hazai népszerűsítését célul tűzve, nyolc recenziót közlünk.
